Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

GAÁLNÉ BARCS ESZTER: Úriszéki bíráskodás Pest megyében a XVIII–XIX. században

ÚRISZÉKI BÍRÁSKODÁS PEST MEGYEBEN A XVIU-XIX. SZAZADBAN feleséggyilkosság is előfordult, bár az 1839-i úriszéken tárgyalt ügyben végül az alperest felmentették.

13

'

1 A gyilkosságok esetében a korábbi gyakorlatnak megfelelő halálbüntetésre, illetőleg annak végrehajtására a vizsgált példákban már nem került sor. Még a felesége meggyilkolásával vádolt Csekó József is kegyelmet kapott 1838-ban annak ellenére, hogy mind az úriszék, majd a fellebbezés után, a Királyi Tábla is halálos ítéletet mondott ki.

L> Ezt a váci püspöki uradalom börtönének nyilvántartásából tudhatjuk meg, ahol a váci lakos letöltötte a kegyelemből 10 évre változtatott rabságát. Ugyanakkor a gyermekgyilkosságban elítélt nő, és a feleséggyilkosság vádjától felmentett férfi esete világosan megmutatja, hogy a nőkkel kapcsolatban a bíróság kevésbé volt elnéző. (Az ügy részletes ismertetésére a következő fejezetben térek vissza.) Egy lovas kocsival való elgázolás is a gyilkosságok közé sorolható eset volt, mivel a sértett, egy bábaasszony, hét nap múlva meghalt. Könczöl János említett gázolási ügyét 1844-ben vette fel az úriszék. A döntésben arra hivatkoztak, hogy mivel nem szántszándékból és rosszindulatból történt az eset, a vádlottat a további vizsgálatokig szabadlábra helyezik kezes mellett.

1

'

5 Az 1845-i ülésen felmentették Könczölt a vád alól, mert az orvosi látlelet szerint a bába nem a gázolás sebei miatt, hanem korábbi betegsége, és az „öregség súlya miatt" halt meg. Az ítélet ellen a felperes appellált.

136 Az úriszéki perek igen érdekes részét képezik a boszorkányperek. A boszorkányperek még a XVIII. század első felében is előfordultak az úriszéken. Csak Mária Terézia felvilágosult reformja vetett véget ennek 1768-ban, amikor is lezárult a boszorkányperek klasszikus korszaka. „A magyar boszorkány javasasszony volt, a rontani tudás nimbuszával felruházva, semmi szövetségben nem állt az ördöggel, nem boszorkányszektákban élt, hanem egyénileg fejtette ki a tevékenységét."'"

,7 Tóth Ilonát fogta perbe a Zichyek óbudai úriszéke „etetés" vádjával, ami a boszorkányperek jellemzője. A váci püspök, valamint a kalocsai érsek úriszéke előtt több ismert boszorkányper is zajlott a XVIII. század 40-es, 50-es éveiben. A korszakra vonatkozó 7 per mindegyik vádlottja nő volt, tehát a gyilkosság mellett ez is a nők által elkövetett legjellemzőbb vétkek közé sorolható. Az 1744. május 27-én a váci püspök úriszéke elé citált Pásztor Erzsébetről a tanúk vallomásából megtudjuk, hogy füvekkel gyógyított.

1,8 A vádlott saját állítása szerint a tehene farkába tömjént tett, hogy „ne vehessék a hasznát a roszszak". A nőt 20 korbácsütésre ítélte az úriszék. A paráználkodással vádolt Szlovacskova Anna ügyében 1744. június 2-án hozott ítélet felmentette az asszonyt, szabadon engedték, és megkímélték életét.

139 Nem szabadult meg ilyen könnyen az ítélettől az a 32 esztendős Virág Jutka, aki magát táltosnak kiadva másokat kincsásással félrevezetett, a '" PML IV. 87-b. 1839. No. 4. 1,4 Horváth - Pintér, 363. o. '" PML IV. 87-b. 1844. No. 4. '•" PML IV. 87-b. 1845. No. 24. '" Schräm Ferenc: Magyarországi boszorkányperek 1529-1768. I—III. kötet. Budapest. 1970. 111. kötet. 89. o. lw Schräm. I. kötet, 463-465. o. IM Schräm, I. kötet. 466-471. o. 70