Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
GAÁLNÉ BARCS ESZTER: Úriszéki bíráskodás Pest megyében a XVIII–XIX. században
GAALNE BARCS ESZTER tehát valamilyen testi sértés alkalmával jutnak szerephez. Az orvosszakértő szerepéről bővebben a Szlucska Borbála esetét bemutató per kapcsán írok. A leggyakrabban előforduló bűncselekmény a lopás. 1838 és 1848 között minden évben ez szerepel a bűntettek számát tekintve az első helyen. „A vagyon mindenütt természetes célpontja a bűnözőknek. A leggyakoribb perek így a magánvagyonf megkárosító cselekmények számtalan változata miatt indított eljárások voltak. A jegyzökönyvek csak az esetek felében tesznek arról említést, hogy az illetőt minek az ellopásával vádolták. Legtöbb esetben falopás vádjával álltak az úriszék elé az érintettek. A háziállatok közül a ló, a juh, az ökör, a marha és a tehén lopása, a termények közül pedig a búza és a rozs szerepel igen gyakran az úriszéki iratokban. A közvetlen fogyasztásra alkalmas termékek közül a kolbász, a szalonna, és a források tanúsága szerint gyakran említett bor lopása sem elhanyagolható számban fordult elő. A mezőgazdasági tevékenységekhez kapcsolódik a széna-, a zab- és a trágyalopás, a használati tárgyak közül a viasz, a szűr és a deszka lopása volt gyakori. Pénzlopásra csak elvétve találunk példát, a lopott tárgyat többnyire eladták a tolvajok. Az orgazdaság a gödöllői jegyzökönyvekben sem ismeretlen. Az 1732. évi óbudai Zichy úriszék az ebben az ügyben tett enyhe ítéletével tűnt ki. Két kocsmárost lopott jószág vételéért csak 3 forintban marasztalta el az úriszék. 129 A lopás nemcsak a gödöllői úriszék előtt tartozott a leggyakoribb büntettek közé. A zsámbéki úriszék történetéből is több lopás ismeretes. Az 1728. augusztus 28i ülésen többek között egy kertész is a vádlottak padjára került, mivel három ólomtányért és egy rézmozsarat lopott. Enyhítő körülmény volt, hogy az eltulajdonított tárgyakat visszaadta, valamint az, hogy büntetlen előéletű volt, ezért az úriszék csupán 40 pálca verést mért ki reá. K, ° A lopások után a verekedés fordul elő a legtöbbször a büntetőügyek között. A verekedés mellett az erőszakoskodást, és a vérengzést szokták megnevezni a testi sértések esetén. A halált okozó testi sértést, a gyilkosságokat elsősorban nők követték el: férjük, illetve gyermekük ellen. „Az emberölés egyszerű esetei között megkülönböztették a minősített („homicidiiun qualijícatum") és a közönséges gyilkosságot („homicidium commune"). Minősített (súlyosabban büntetendő) esetek voltak a rokongyilkosság („patricidium") esetei, vagyis a férj („matricidium'j, a feleség („uxoricidium"), a testvér („fratricidium"), az apa (,,patricidium"), a gyermek („infanticidium ") megölése." Kl1 A gyilkossággal vádolt személyek pere természetesen évekig elhúzódott, mint például a gyermekgyilkossággal, vagyis „ infanticidium "-mai vádolt Szlucska Borbála, vagy a férje meggyilkolásával vádolt Jabó Mária ügye. Ezek 1838 és 1840 között minden úriszéken tárgyalásra kerültek, és amely ügyekben végül a Királyi Tábla ítélete szerint járt el a földesúri bíróság. 1,2 De a férfiak által elkövetett l2x Mezey Barna (szerk.): Magyar jogtörténet. 2. javított kiadás. Budapest. 2003. 251. o. '-' J Kállay. 1985.273.0. '•" Kállay, 1985. 257. o. (MOL P 707. Fasc. 210. NBNB No. I. Zsámbék 1728. aug. 28.. No. 16. ) '•' Mezey, 2003. 251.0. IM PML IV. 87-b. 1840. No. 2., No. 3. 69
