Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: A Pest Megyei Közgyűlés kapcsolata a császári hadsereggel III. Károly első török háborújának éveiben

A PEST MEG YE/ KÖZG YULES KA PCSOLA TA... rendelkezünk információval, hogy közgyűlés a követelt összegből 1717 őszén 600 forint előleg, majd 1718 januárjában 2972 forint 40 dénár kifizetésére adott utasítást.

196 A közgyűlés rendszeresen késett a megváltás költségeinek megtérítésével. Ilyen esetekben a rendek a viták elkerülése és a fizetés elodázása érdekében ajándékokat küldtek a várparancsnoknak. 1716 tavaszán 40-40 szekér széna és szalma, hat ökör és 12 kos, 1718 őszén pedig 100 öl tűzifa gazdagította a Regal és Löffelholz éléstárát. A királyi rendeletekben meghatározott szállítási feladatok megszervezése is részben a várparancsnok hatáskörébe tartozott. Erre utal az a tény is, hogy 1715-1716 telén a megyei közgyűlés mész és vas Szegedre szállítása esetében Regallal egyeztetett. A budai parancsnokok és Mathias Vorster levelei is gyakran tartalmaztak katonai végrehajtásra vagy jelentős adóemelésre utaló fenyegetéseket. Ennek ellenére a budai helyőrség és a hadbiztosság erőszakhoz egyszer sem folyamodott, látványos megfélemlítésre is csupán egy ízben, 1716-ban került sor. A közgyűlés egy esetben a fenyegetés ellenére is - utasította vissza a hadbiztos követeléseit 1717 telén. A közgyűlés jelentősége mellett meg kell emlékezni az alispán szerepéről is, akinek a rövid határidő alatt teljesítendő katonai feladatokat kellett irányítania. Ez utóbbi esetekben a megyegyülés utólagosan tudomásul vette az intézkedéseket. A megyei hivatalnokok katonai tárgyú döntéseit az esetek jelentős részében a félelem és a fenyegetettség érzése irányíthatta. A megye jogorvoslati lehetőségei korlátozottak voltak. A törvényes hivatali utat a kancellárián keresztüli érdekérvényesítés jelentette, de ez a legritkább esetben járt sikerrel, és ez sem könnyített a lakosok terhein. A hadbiztos feladata a megyében állomásozó, és azon átvonuló katonaság utánpótlásának megszervezése volt. Háborús esztendőkben a hadbiztosság tartotta a kapcsolatot a fronton harcoló sereg vezérkara és megyei közigazgatás között. Vorster hadbiztos is utasította a megyét a budai ingyenmunkában történő részvételre. A szállítási és ingyenmunka feladatok megszervezésében a hadbiztosság és a budai várparancsnokság közötti párhuzamosság nem jelentett nehézséget a magyar közigazgatás számára. A két hivatalt nem lehetett kijátszani egymás ellen, erre kísérlet sem történt. A téli szállásra vonuló csapatokról szintén a hadbiztosságon keresztül kaptak értesítést a megyei hivatalok. A katonai egységek megérkezésük után több alkalommal is egyezségeket kötöttek a megyei hatóságokkal a katonák téli eltartásának módozatáról. Az 1715 és 1718 között kötött megállapodásoknak illetve, a közgyűlés által készített tervezeteik leggyakoribb pontjai az alábbiak voltak: - Elszámolásokat kéthavonta kellett rendezni. - A tisztek fizetésének precíz megállapítása. - A közkatonák napi illetményének pontos meghatározása.

197 - A katonák nem tarthattak vendégségeket. - Tisztek csak hivatalos célból igényelhettek maguknak fogatokat. l%

PMLIV23-b/l. 1717-1718. No. I. '''

7 tíz utóbbi két összeg ingadozott, a részletes leírásuk az egyes éveknél megtalálható. 46