Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: A Pest Megyei Közgyűlés kapcsolata a császári hadsereggel III. Károly első török háborújának éveiben
SCHRÄM EK LASZLO PETER falvai, a Pest megyei szekereket pedig a hevesiek nem tudták felváltani több alkalommal. 192 A Magyarországra kivetett porciók végleges 100 000-es számát csak a január 7-én kiadott királyi rendelet határozta meg. 19 " 1 A megyét terhelő havi kiadások összege a hadbiztosság számadása szerint 7836 forintot tett ki. 194 A számadások alaposabb elemzése szükséges annak eldöntéséhez, hogy miért emelték fel a lakosság adóterheit, ha a hadiadó összege országos szinten csökkent. A török háború befejezése után a császári hadsereg egységei a nyarak jelentős részét is a megye területén töltötték. Ez azt jelentette, hogy a nemesi vármegyének új kihívásokra kellett megtalálniuk a választ. Az átalakulás jellemző példája, hogy a téli időszakokban nem kötöttek szerződést a hadsereg eltartásáról a közgyűlés és a hadsereg tisztviselői. Feltehető azonban, hogy erre nem is volt szükség, mert 17191724 között csak az Althann-ezred telelt a megye területén, 195 és a korábban kialakult szokások miatt új szerződésekre már nem volt szükség. A császári hadsereg és a Pest-Pilis-Solt megyei közigazgatás kapcsolatának vizsgálata eredményeként az alábbi megállapításokat tehetjük: III. Károly első török háborújának éveiben a császári hadsereg az élet legtöbb területén korlátozta a megyei közigazgatás autonómiáját, vagy legalábbis mozgásterét beszűkítette; a katonai vezetők közül két tisztviselő, a budai várparancsnok és a budai kerületi főhadbiztos gyakorolta a legnagyobb hatást a vármegye mindennapi életére. Az előbbi poszton Regal és Löffelholz váltotta egymást, az utóbbi tisztséget végig Mathias Vorster töltötte be. A budai helyőrség vezetőjének legfontosabb feladatai közé az alábbiak tartoztak: - a vár felújítási munkálatainak megszervezése; - útépítések irányítása; - a katonaság és a lakosság együttélésének szabályozása. Az építési munkák rendjét a hazai törvények pontosán szabályozták, amelyek ugyan többször is tiltották az aratás és szüret idején a lakosok munkára vezénylését, de ezeket az előírásokat többször megszegték. A várépítési munkálatokat a török háború alatt a megye már nem természetben teljesítette, hanem készpénzen váltotta meg. A követelt, illetve kifizetett összeg nagyságáról csupán részleges adatokkal rendelkezünk. Regal várparancsnok 1716-ban már júliusban 2478 forintra tartott igényt az ingyenmunkák helyett. Ez májustól kezdve mintegy havi 800 forintos terhet jelentett. Egy évvel később ugyanő 4285 forintot igényelt a teljes nyári félévre, amelynek havi összege kevéssel felülmúlja a 700 forintot. 1718-ban Löffelholz várparancsnok 712 forintban határozta meg a várépítés megváltásának havi díját, amely éves szinten 4272 forintot tett ki. A részletes számadások hiánya miatt csak arról 192 A Fejér megyeiek panasza: PML IV. ]-a. XII. 61. F., az esztergomiak levele: uo. 163. F. skk.. Pest megye átirata Heves vármegyének: uo. 165. F. m PML IV. l-a. XII. 170. F. skk. 194 PML IV. l-a. XII. 219. F. I9Í Borosy András- Kisfaludy Katalin - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt megye közgyűlési jegyzökönyveinek regesztái. III. kötet. 1711-1740. Budapest, 1992. 1458. és 1525. regeszta. 45
