Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
HALÁSZ CSILLA: Kultúrotthonok Pest megyében 1949–1956 között
KULTUROTTHONOK PEST MEGYEBEN 1949-1956 KÖZÖTT után ezen intézmények fenn tudják tartani magukat. 1954-re már nyilvánvalóvá vált, hogy az önfenntartás nem fog menni; így a tervezet szerint a kultúrotthonok fenntartási költségeit a községi tanács költségvetésének kulturális részében kellett biztosítani. Ugyanakkor a leírtak szerint a megyei tanács népművelési osztálya negyedévenként a munkaterv és a költségvetés alapján a községi tanácson keresztül a kultúrotthonok rendelkezésére bocsátja a működéshez szükséges pénzt. 155 Az útmutatóban megfogalmazottak azonban nem teljesen egyértelműek; azaz mennyi részt kellett vállalnia a községnek és mennyit vállalt a megyei osztály a költségvetés kiadási részeiből. Az 1955. évi szabályzat már egyértelműen kimondta, hogy a kultúrotthon kétféle bevétel alapján működhet; az egyik a rendezvények bevételei, a másik az állami támogatás. Az állami támogatást a kultúrotthon éves fejlesztési és munkaterve határozta meg. 156 Pest megye 1952. évi költségvetése 64 008 830 forintban állapította meg a kiadásokat, ebből 14 469 580 forint volt a kulturális ágazat kiadása, amelynek körülbelül 5,5%-át irányozták elő a kultúrotthonok, kultúrházak költségvetésének fedezésére. 15 ^ megye 1955. évi zárszámadásában a kulturális ágazatra 126 millió forintot irányzott elő, amelynek mintegy 1,2%-át költötték a kultúrházakra. 158 A két adatot összevetve látható, hogy a megye 1955-re negyedére csökkentette a kultúrházak költségvetését. Befejezés Az ötvenes évek népművelési politikájának és rendszerének teljes körű elemzése még várat magára. E korszak művelődési politikájával kapcsolatban az 1970-es években születtek kisebb tanulmányok, amelyek már többnyire kritikával tekintettek e területre. Ezek közül a befejezés részeként három szerző véleményét idézném, kiegészítve Koncz Gábor kifejezetten a művelődési otthonokról írott tanulmányában megfogalmazottakkal. Kovalcsik József a következő gondolatot fogalmazta meg a kérdésről: „Az ötvenes évek légköre, módszerei, jelenségei fékezték a kulturális élet fejlődését a befogadás szférájában is. A számszerű eredmények ellenére valójában visszavetették az aktivitáson alapuló, a kreativitást serkentő művelődési tevékenységet is: az erőltetett módszerek, a sematikus tartalom, a «kötelező lelkesedés» elvette a művelődési mozgalom spontán lendületét. " ,59 Ibos Ferenc szerint az ötvenes években egyoldalúan csak a „kultúra közvetítése" szempontjából közelítettek a népmüveléshez, s ez elkerülhetetlenül a rendezvényszemlélet uralkodóvá válásához vezetett. Az eredményesség mércéje sokszor csak a statisztika lett, az előadások, műsorok és a megjelentek számának összesítésével. Vezető szerepet kaptak a nagy tömeget mozgósító rendezvé1H PML XXIII. 18. ikt.sz.nVé.n. (1954-es minta) i% PML XXIII. 18. 8791-1-13/1955 157 PML XXIII. 3-c/8. Pest Megyei Tanács Titkárságának iratai, Titkos iratok, 1. doboz. ikt.sz.n./1952 15s PML XXIII. 1.4. kötet, 1956. április 10. 159 Kovalcsik József: A művelődés és kulturális élet változása Budapesten (1945-1973). Budapest, 1975. 40. o. 310
