Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
HALÁSZ CSILLA: Kultúrotthonok Pest megyében 1949–1956 között
KULTÚROTTHONOK PEST MEGYÉBEN 1949-1956 KÖZÖTT Járási szinten a járási tanács népművelési előadójának feladata között szerepelt a kultúrotthonok szervezése, a társadalom kultúrotthon-mozgalomban való részvételének növelése; illetve a járás területén található olyan községek számbavétele, ahol még nincs kultúrotthon. A már beindult kultúrotthon esetében folyamatosan ellenőrizniük kellett munkájukat. Az úgynevezett területi kultúrotthonok mellett, az üzemi kultúrszobák kialakítása is fontos részét képezte munkájuknak. A járási kultúrházak a járási tanácsok felügyelete alatt működtek; de szakmai szempontból a Pest Megyei Tanács VB Népművelési Osztálya alá tartoztak, amelynek negyedévente - kezdetben havonta -jelentést kellett küldeniük munkájukról és munkatervükről is. Általános feladatuk: a járási székhelyeken példamutató kulturális felvilágosító, nevelőmunka kiépítése; a gyakorlati tapasztalatok és elméleti képzés alapján a járás összes kultúrotthonának segítése, jó munkamódszerek kisugárzása, a munka ellenőrzése. 1953 áprilisában a megye területén 4 járási kultúrotthon működött, a ceglédi (a megye legelső kultúrháza volt), a váci, a monori és a törökbálinti (budai) járási kultúrház. b5 Az 1950 májusában kiadott Minta Működési Szabályzat Falusi Kultúrotthonok részére útmutatóul szolgált a kultúrotthonok szervezői és vezetői számára. A szabályzat szerint a falusi kultúrotthonokat a népművelési bizottság irányítja, a községi tanács ellenőrzi. 136 Évekkel később, 1954-ben a Népművelési Minisztérium tervezetet küldött ki a falusi kultúrotthonok működési szabályzatához. Eszerint a kultúrotthon munkáját a községi tanács végrehajtó bizottsága irányítja a Népművelési Állandó Bizottságon (áb) keresztül. Az áb feladata lett volna a kultúrotthon éves, illetve negyedéves tervének megvitatása, amelyet végül a vb hagyott jóvá; másrészt ellenőrizte és segítette volna a vb által hozott határozatok megvalósítását. Valójában nem minden helységben állították fel a népművelési áb-ot, így a kultúrotthonok mindenképpen a tanács közvetlen ellenőrzése alatt álltak mivel költségvetésüket a tanács hagyta jóvá -, ugyanakkor szakmai problémáikkal a járási tanács vb népművelési előadóját, vagy a megyei népművelési osztályt keresték fel. Az 1950. évi mintaszabályzat szerint a kultúrotthon élén egy legalább három, de legfeljebb héttagú (kultúrotthon igazgató, Dolgozó Ifjúsági Szövetség (DISZ) képviselője - aki egyben az igazgatóhelyettes is -, népművelési csoport-, művészi csoport-, könyvtári csoportvezető, sportkör vezetője, gazdasági felelős) vezetőség állt; amelynek névsorát jóváhagyásra meg kellett küldeni a járási tanács oktatási és népművelési osztályának. Az 1954. évi tervezetben már kultúrotthon tanácsról olvashatunk, majd 1955-ben a Népművelési Minisztérium által kiadott szabályzatban kultúrotthon választmányaként szerepelt 137 , amelyet a község dolgozói népgyűlésen választhatnak meg; elnöke az áb egy tagja, titkára pedig a kultúrotthon-igazgató; a tanács többi személyére nem volt javaslat. A választmánynak 9-15 tagúnak 138 kellett S PML XXIII. 18.3-2-48/1953 "Csendé, 128. o. 7 PMLXXIII. 18.8791-1-13 x Választmányi tagok létszáma: 5000 lakosig 9 állandó, 2 póttag, 5000-en felüli községekben 13 állandó, 3 póttag, városi járási kultúrházakban 15 állandó és 4 póttag. (PMLXXIH. 18. 8791-1-49/1955) 306
