Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
HALÁSZ CSILLA: Kultúrotthonok Pest megyében 1949–1956 között
HALASZ CSILLA lennie, akik megosztották egymás között a kultúrotthon hatáskörébe tartozó feladatokat, így például a tápiógyörgyei kultúrotthon választmányába elnököt, igazgatót, igazgatóhelyettest, gazdasági-, agitációs-, népművelési-, művészeti-, ifjúsági- és dekorációs felelőst, valamint egy könyvtárost választottak. 13 A későbbiek folyamán kidolgozták teljes egészében a választmány megválasztásának rendjét és módját. A korábbiakban már említettük, hogy a vezetőséget a dolgozók maguk választották, ezzel a demokratikusabbnak ható rendszerrel kívánták elérni, hogy az emberek az eddiginél „sokkal jobban magukénak érezzék a kidtúrotthont, s megnövekedett felelősségtudattal vegyenek részt a város, falu kulturális intézményeinek irányításában, közvetlen vezetésében". 140 Ez a rendszer sem működött azonban teljesen demokratikusan, hiszen a választmányi jelölteket a párt, a Hazafias Népfront helyi bizottsága, és a tanács Népművelési Állandó Bizottságának segítségével állították össze. A választmány feladata volt a kultúrotthon éves tervének összeállítása a költségvetéssel együtt, ellenőrizte ezek végrehajtását, elvileg közvetlen segítséget nyújtott a kultúrotthon tevékenységéhez. 141 A megye népművelési osztályának tett jelentések szerint a választmányi gyűlések nem minden esetben tartottak számot megfelelő érdeklődésre; így például a dömsödi választmányi gyűlésen alig harmincan jelentek meg. 142 A tápiószecsői választás is csak másodjára járt sikerrel, mikorra már műsort is hirdettek, ennek hatására mintegy 300 dolgozó jelent meg. 14 ' A választmány - amelynek tagjai egy évig voltak hivatalban - csak segítette a kultúrotthon vezetőt munkájának ellátásában, valójában a kultúrotthonokat az igazgató irányította, aki a mindenkori népművelési ügyvezető is volt egyben; illetve hivatalból tagja volt a választmánynak. /A népművelési miniszter közlése szerint a népművelési ügyvezetőket be kellett választani a helyi tanácsba. 144 / A kultúrotthonok igazgatói voltak felelősek az intézmény egész tartalmi és anyagi munkájáért. Nekik kellett elkészíteniük negyedévente a munkatervet és költségvetést, amit - miután az adott község vb-je jóváhagyott - a járási tanács vb népművelési előadójához küldtek el három példányban. A kultúrotthon igazgató helyettese az 1950. évi szabályzat szerint a DISZ képviselője kellett, hogy legyen; míg az 1954. évi tervezetben, illetve a 1955. évi szabályzatban helyettesnek javasolták még a könyvtárost is. Személyzet, oktatás, továbbképzés A kultúrotthonok kialakításával párhuzamosan megkezdődött e terület megbízható káderekkel való feltöltése. Az NM a népművelési munkában dolgozók számára számos tanfolyamon keresztül nyújtott lehetőséget a tanulásra, illetve továbbképzésre. Ezek a tanfolyamok néhány naposak, vagy akár néhány hónaposak is lehettek. 1951 -ben 1,9 PML XXIII. 18. ikt.sz.n./1955 14(1 PML XXIII. 18.8791-1-49/1955 141 PML XXIII. 18. 8791-1-49/1955 I42 PMLXXII1. 18.8791-1-17/1955 m PML XXIII. 18.8791-1-17/1955 I44 PMLXXI1I. 18. 1820-10-10/1950 307
