Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
HALÁSZ CSILLA: Kultúrotthonok Pest megyében 1949–1956 között
KULTÚROTTHONOK PEST MEGYEBEN 1949-1956 KÖZÖTT építése, (indok: a járás legjobb kultúrcsoportja itt van), Sári - szintén új építése (indok: jó rigmus- és tánccsoportjuk van) volt a javaslatban. 25 Országos adatok a kultúrotthonokról' Ev Kultúrotthonok száma 1950. évi adat arányszáma %ban 1950 433 100 1951 1279 295,4 1952 1633 377,1 1953 1858 429,1 1954 1887 435,8 1955 1943 448,7 1956 1969 454,7 Az országos adatokkal összevetve Pest megyében volt 1950-ben az ország kultúrotthonainak 19%-a, ez az arányszám 1954-re 6,8%-ra csökkent. Ennek oka talán abban kereshető, hogy Pest megye a kultúrotthonok alapításának kezdeti szakaszában nagyobb hangsúlyt kapott, azaz először a központi megyét akarták kulturális szempontból fejleszteni, s csak utána következett a többi megye kultúrotthon hálózatának nagyobb mértékű kiterjesztése. A második ötéves terv megvalósítása miatt az állami segítséget mind inkább háttérbe szorították a kultúrotthonok létesítésében. A Pest Megyei Tanács (PMT) VB Népművelési Osztályának vezetője a községi tanácsokra hárította a kultúrotthonok építésének, átalakításának feladatát; részben a helyi erőforrásokra, részben a társadalmi összefogásra támaszkodva. Már csak ott garantálták az állami segítséget, ahol már korábban betervezték. 27 A kultúrotthonok alapításának kedve a kezdeti évekhez képest 1953 után jelentősen megcsappant; egyre inkább úgy tűnt, hogy a kulturális ágazat ezen területének fejlesztését hanyagolni kezdték. Ha volt is a községben kultúrház, annak felszerelésére, illetve karbantartására már nem biztos, hogy jutott pénz, bár a pénzhiány pótlására az egyre gyakrabban üresen álló épületeket már 1952-től kezdve mind sűrűbben bérbe adták táncmulatságok tartására, vagy mozielőadások vetítésére. Nem egyszer előfordult, hogy mezőgazdasági munkák kisegítésére használták a kultúra házait. A ráckevei kultúrotthon udvarát a földműves-szövetkezet a tanács hozzájárulásával kukorica-morzsolásra használta, illetve a padláson tárolták a terményt; 28 a nagymarosi kultúrotthont a Vendéglátó Ipari Vállalatnak adták át. 29 1955-től még PMLXXIIl. 18. 8791-1-140/1954 Erdész Tiborné (szerk): Magyarország művelődési viszonyai 1945-1958. Budapest, 1960. 306. o. PMLXXIIl. 18. 8791-1-2/1956 PMLXXIIl. 18. 8791-1-90/1952 PMLXXIIl. 18.8791-1-101/1952 286
