Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

HALÁSZ CSILLA: Kultúrotthonok Pest megyében 1949–1956 között

HALASZ CSILLA több probléma merült fel a kultúrotthonok termeinek felhasználásával kapcsolatban. Továbbra is leggyakrabban a földműves-szövetkezetek akarták igénybe venni a helységeket, hol gabonatárolásra, hol italmérésre. A csömöri kultúrotthon esetében az is előfordult, hogy a helyi földműves-szövetkezet már engedély nélkül vette igénybe, annyi indokkal, hogy a „kultúrotthonban most úgy sincs élet".

3 1956 januárjában az Aszódi Járási Tanács VB Népművelési Csoportja levélben arra kérte a megyei osztályt, hogy szüntesse meg az acsai kultúrotthont, mivel csak egy nagy terme van és azt is mezőgazdasági helyiségnek használják.

31 Az oktatási miniszter 852-49/1955. V. számú körlevelében a tanévi beiskolázás érdekében kérte a kultúrotthonok vezetőit, hogy a népművelési szervekkel egyetértésben tegyenek javaslatot a kultúrotthonok helyiségeinek felhasználásáról, hogy enyhítsék a beiskoláztatás tanterem-hiányából fakadó nehézségeit. A kultúrotthonokat így napközben iskolai feladatokra tudták felhasználni.

32 Ezt a megyében számos kultúrház megtette-és termeit díjmentesen átadta az iskolai oktatásnak. A kultúrotthonok fő feladatai A művelődés az 1950-es években gyakorlatilag azt jelentette, hogy az egyes kulturális rendezvények révén a politikai propaganda terjesztése kapta a főszerepet, így a kultúrotthonok feladatainak meghatározásában a kiindulási pontnak is ezt a célt tekintették. 1951-ben többször tartottak előadássorozatokat a kultúrotthonok igazgatói, a fő téma mindig ezen intézmények legfontosabb feladatainak meghatározása volt. 1951. október l-jén Eszterág Albert - a Népművelési Minisztérium Népművelési Főosztályának helyettes vezetője - A kultúrotthon mozgalomról általában című előadásában pontosan ecsetelte a kultúrotthonok munkáját meghatározó főbb szempontokat. A politikai propaganda (mind a hazai, mind a nemzetközi politikai élet propagálása) és az agitáció folyamatos fenntartása lett az egyik legfontosabb feladata a művelődési intézményeknek. Ez utóbbi természetesen az ún. baráti országok, főként a Szovjetunió gazdasági eredményeinek méltatásában merült ki. Hazai tekintetben az ötéves terv népszerűsítése volt a legfontosabb feladat. Eszterág a termelési propagandát mezőgazdasági és műszaki részre osztotta. Ezek mellett a tudományosismeretterjesztő és művészeti nevelés - amelynek célja az általános műveltség növelése - fokozását is kiemelte. A kultúrotthonok azonban nemcsak a tanulás és művelődés színterei lehettek, hanem alkalmat nyújthattak a kulturális szórakozásra és pihenésre is. 1,1 PML XXIII. 18.8791-1-91/1955 11 PML XXIII. 18.8791-1-5/1956 " PML XXIII. 18. 8791-1-73/1955 "Eszterág, 15-21.0. 287