Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: A Pest Megyei Közgyűlés kapcsolata a császári hadsereggel III. Károly első török háborújának éveiben

A PEST MEG YE/ KOZG YULES KA PCSOLA TA... meg kell jegyezni, hogy azok hasonló követelésekkel fordultak a vármegyéhez: a közkatonáknak napi 9 krajcár zsoldot fizessenek a hónap végéig; a tisztek tiszteletdíját azonnal adják át. A közgyűlés ez utóbbi kérés teljesítésébe nem egyezett bele, és a kilenc krajcár napi zsold helyett is csupán nyolcat volt hajlandó átutalni.

106 Az ezredek követeléséből arra lehet következtetni, hogy a megye a katonai szabályzattal ellenkezőleg megpróbálta az április végére járó zsoldot megtartani. A megye és az ezredek által igényelt zsoldösszeg közötti különbözetet a novemberben kötött megállapodásra lehet visszavezetni. A megye ragaszkodott a nyolc krajcáros napi zsold kifizetéséhez, miközben a sereg tisztjei az őrszolgálat idején esedékes járandóságot vették alapul. Mivel a kérdés később nem került a közgyűlés napirendjére, feltehetően a sereg elfogadta a megye álláspontját. Minthogy ismételten a tiszteletdíjak visszatartása látszott egyedüli eszköznek a sereg által okozott kihágások behajtására, ezért a Trautson-ezred tisztjeinek járó prémiumok kifizetését még a május 4-én tartott közgyűlés sem hagyta jóvá.

107 Regal budai várkapitány nevében április 12-én, a közgyűlésen parancsba adta, hogy a vármegye vezényeljen 1608 munkást a Duna partjainak megtisztítására, de a rendek csak ennek felét tudták biztosítani. A tényleges intézkedési terv azonban csak május 4-én született meg: folyó hó 9-én a solti járásból a másik háromból (kecskeméti, váci és pilisi) pedig 12-én jelenjenek meg a munkások megfelelő mesteremberek és egy-egy komisszár kíséretében. A megye gabonaraktárakból akart gondoskodni a jobbágyok élelmiszerellátásáról. Határozat született arról, hogy ha erre nem nyílik lehetőség, akkor azt Schwarzenberg hadbiztostól igényelik.

108 A Dunaföldvár és Baja közötti partszakaszon végzett munkák költsége személyenként és hetenként elérte az egy tallért (1,5 forintot).

109 Mivel nem ismert, hogy mennyi ideig húzódtak el a munkálatok, a pontos költségek sem ismertek. A vármegye katonasággal kapcsolatos feladatainak megsokszorozódását jelzi az a tény is, hogy a megyei főbiztos mellé beosztott rendes három helyettes mellé ideiglenesen újabb hat alkomisszárt kellett megválasztani. Az ö megbízatásuk csupán egyetlen hónapra, májusra szólt.

110 A komisszárok megválasztását indokolta az imént bemutatott rendelet, amely szerint a Duna partján dolgozó jobbágyokat a megye négy járásából egy-egy biztosnak kellett kísérni. A nyári félév kezdetén pedig bizonyosan számolni kellett a török hadszíntérre igyekvő ezredek átvonulásával, ekkor a megye ideiglenes biztosai a lakosság érdekeit védték a katonák fegyelemsértése esetén. Pásztory Imre jegyző terjesztette a nádor elé a Pest megyei rendek alábbi kéréseit: 1. Az előző évi többletbefizetésekből származó hátralékai téríttessenek meg. 2. Újabb megyéket vonjanak be a budai ingyenmunkába. 3. A faszolgái tatást szabályozzák újra. ""' Az Altheim-ezred követelései PML IV. 1-a. XI. 380. F., a Trautson-ezredé uo. 388-389. F. olvasható. A vármegye válaszai: uo. 381. és 389. F. "

I7 PML IV. 1-a. XI. 412. F. /Későbbi kifizetésről nem állnak rendelkezésünkre adatok./ "" PML IV. 1-a. XI. 381. F., további részletek uo. 412. F. ""'PML IV. I-d. 1717. No. 9. 12. F. ""PML IV. 1-a. XI. 373. F. 28