Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

TÓTH JUDIT: A beszolgáltatási apparátus működése Pest megyében 1951–1953

TÓTH JUDIT ,, 1'953-ig több mint másfél millió hold szántót hagytak el, illetve adtak át az államnak a földművelők, köztük nemcsak egyéni gazdálkodók, hanem tsz-tagok is. [...] Míg 1953-ig a tsz-tagok száma 376 ezerre emelkedett, a mezőgazdaságból elvándoroltak száma megközelítette a 300 ezret. "

32 A mezőgazdaság ebben az időben csak az ipar „szolgálóleánya" lehetett, hisz legfőbb cél az ország sztálini mintákat követő iparosítása volt. Az ehhez szükséges összegeket a mezőgazdaságtól vonták el, vagy éppen az abban dolgozókkal kívánták megfizettetni. ,, Rákosi Mátyás 1950 novemberében meg is fogalmazta ennek a politikának alapelvét: „ kényszeríteni kell a parasztot, hogy többet áldozzon a szocializmus építéséért. " Áldozott is jócskán a magyar paraszt a szocializmus asztalánál, hiszen fizette a földadót és a mezőgazdasági járulékot, valamint legnagyobb teherként viselte a beszolgáltatás kötelezettségét. A beszolgáltatás intézményrendszere „Az egykorú megfogalmazás a „nép táplálékának biztosítását" nevezte meg a beszolgáltatás okaként, valójában azonban egyszerre volt készletgyújt és és elvonási kényszer. " 4 A rendszer fenntartása és működtetése egyre duzzadó apparátus munkáját kívánta meg. A tervezéstől a végrehajtásig lépcsőzetesen lefelé kiépített hivatali szervezet - az országosan meghatározott keretszámok egyénekig történő lebontásán át, a mindezt meghatározó, szabályozó törvények, rendeletek szövevényén át, a kényszerhatalmi eszközöket is bevető beadás végrehajtásáig - több tízezer embert foglalkoztatott. Az Országos Tervhivatal és a begyűjtést felügyelő minisztériumok Az államosításokkal egy időben megkezdődött a szovjet tervgazdálkodásnak megfelelő szervezeti forma kiépítése. Ennek egyik legfontosabb intézménye az 1947. június 17-én felállított Országos Tervhivatal (OT) lett, a másik pedig a Gerö Ernő irányítása alatt álló - egyfajta gazdasági csúcsminisztériumként működő - Népgazdasági Tanács.

35 ,2 Pető Iván - Szakács Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945-1985. 1. Az újjáépítés és a tervutasításos irányítás időszaka 1945-1968. Budapest, 1985. 182. o. 53 Pető - Szakács, 183. o. 14 Pető - Szakács, 184. o. 35 A fentiekhez hasonló fontos intézmény volt a Gazdasági Főtanács (GF), amelyet már 1945 decemberében felállítottak. Elnöke a kisgazda miniszterelnök. Nagy Ferenc lett, a tényleges irányítás viszont a kommunista Vas Zoltán - a főtanács főtitkára - kezében összpontosult. 1949-re már semmi nem indokolta, hogy a koaliciós időszak feltételeire épített GF az új elveknek megfelelő tervhivatallal párhuzamosan végezze munkáját, ezért 1949 közepén megszüntették. A tervhivatal új elnöke pedig a GF addigi főtitkára, Vas Zoltán lett. 255