Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
TÓTH JUDIT: A beszolgáltatási apparátus működése Pest megyében 1951–1953
A BESZOLGÁLTA TASI APPARÁTUS MŰKÖDÉSE... „A gazdaság irányításának, a felülről érkező utasításoknak a terv lett az eszköze, amely nem egyszerűen célkitűzés, a lehetőségek meghatározása volt, hanem szigorú és részletes utasítás. " 36 Az egymás fölé rendelt irányító szervek feleltek az alájuk rendeltek tervteljesítésért, ugyanis az Országos Tervhivatal által meghatározott tervszámokat a hierarchiában lefelé haladva egyre részletesebben bontották, s továbbították utasítás formájában alárendeltjeiknek. A terv végrehajtásában fontos szerephez jutottak a hierarchia felső szintjén (de természetesen nem a csúcsán) helyet foglaló minisztériumok, bár sokszor miniszteriális feladatokat, magát a közvetlen termelésirányítást is, az OT saját hatáskörébe vonta. A beszolgáltatás minisztériumi felügyelete a vizsgált időszakban, valamint azt megelőzően is, többször változott. A 9200/1940. M.E sz. rendelet szerint a közélelmezés és általában a közszükségleti cikkekkel való ellátás egységes irányítása és intézése az 1917. évi XI. te. alapján kinevezett közellátásügyi (tárca nélküli) miniszter felügyelete alá tartozott. A miniszter hatáskörébe utalt ügyek intézésére megszervezték a már korábban is említett Országos Közellátási Hivatalt. Az 1947. évi XXXV. te, valamint az annak végrehajtására kiadott 13.769/1947. F.M sz. rendelet értelmében a közellátásügyi miniszteri állás 1948. január 1-jei hatállyal megszűnt. A megszűnt minisztérium külső szervei, továbbá a közellátási kormánybiztosok az elkövetkezendőkben az Országos Közellátási Hivatal útján a földmüvelésügyi miniszternek lettek alárendelve. 1949-ben újabb szabályozás lépett életbe, s így 1949. október l-jével a belkereskedelmi miniszter ügykörébe kerültek mindazon teendők, amelyeket korábban a földmüvelésügyi miniszter az Országos Közellátási Hivatal útján látott el. j7 Ez sem volt azonban egy tartósan fennálló helyzet, mivel az 1950. évi IV. tv. értelmében 1950. december 10-ei hatállyal megalakult az Élelmezési Minisztérium. (Jogelődje a Könnyűipari Minisztérium és a Belkereskedelmi Minisztérium.) A begyűjtésért a Begyűjtési és Termeltetési Főosztály lett a felelős. Ügykörébe tartozott a begyűjtés; termeltetés, hizlaltatás rendszerének és módszerének kidolgozása, illetve szabályozása; a főosztályok ilyen irányú munkájának egybehangolása, és a végrehajtás eredményének rendszeres kiértékelése; ezen felül a begyűjtési, termeltetési és hizlaltatási akciók szervezésének, valamint propagandájának ellátása. A begyűjtés alá eső terményekkel, termékekkel kapcsolatos konkrét intézkedések az egyes főosztályok feladatkörébe tartoztak, így például létezett Gabona és Raktáripari Főosztály, Gyümölcs-, Zöldség- és Burgonyaforgalmi Főosztály, Állat és Állati Termékek Főosztálya, de külön volt Baromfi, Tojás, Hal, Vad Főosztály, Tejipari Főosztály, Borosztály stb. A miniszter mellett tanácsadó és véleményező testületként miniszteri kollégium működött, mely 1951. április 10-ei ülésén tárgyalt a Tájékoztatási Osztály létrehozásáról. Döntésük értelmében öt nappal később ez az osztály is megkezdte működését. Feladata a begyűjtéssel kapcsolatos sajtó- és propagandamunka megszerM Pető - Szakács, 110. o. 17 Boreczky Beatrix (föszerk.): A magyar állam szervei. 1944-1950. l-II. kötet, Budapest, 1985. I. kötet, 63-64.0.: 180. o.; 368-372. o. 256
