Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

TÓTH JUDIT: A beszolgáltatási apparátus működése Pest megyében 1951–1953

A BESZOLGALTA TASI APPA

RA TUS MŰKÖDÉSE... A termelési kényszert és a terménybeszol gáltatást szabályozó rendeletek mellett 1945 májusában megjelent a földadóval kapcsolatos első rendelet

15 is, mely csupán még azt rögzítette, hogy a földreform során földhözjuttatottakat - mint tényleges birtokosokat - adókötelesként kell nyilvántartani. A földadót ténylegesen szabályozó kormányrendelet július 8-án jelent meg, mely kimondta, hogy a „kataszteri tisztajövedelem után járó földadót 1945. évi január hónap l. napjától kezdve búzában kell fizetni. Földadó címén a kataszteri tisztajövedelem minden koronája után I (egy) kg búzát kell fizetni. "

16 „Ez nem volt különösebben megterhelő, hiszen 1945-ben egy 5 kh közepes minőségű, holdanként 10 aranykorona értékű föld után földadó címén 50 kg búzát kellett beadni. A rendelet azonban azt is lehetővé tette, hogy a természetbeni földadót búzaértékre átszámítva más terménnyel helyettesítsék. f...J A földadóra beadott terményért a gazdálkodó természetesen nem kapott pénzt, de az így beszámított terménymennyiséget a beszolgáltatásba is beszámították. "

n 1946-ben egyre súlyosbodó helyzettel kellett a gazdatársadalomnak szembesülnie. Az előző évihez képest a négyszeresére növelték a földadót, s amíg a termelő azt nem rendezte, addig a beadott terményt csak adóként lehetett átvenni, amiért így nem járt a hatóságilag megszabott ár. A közellátási helyzet katasztrofálissá vált, mivel 1945 tavaszán még sok helyen műveletlenül maradtak a földek, valamint rendkívül súlyos aszály is volt. Mivel a földadóból és a beszolgáltatásból befolyt jövedelemmel nem volt elégedett a kormányzat, ezért az ellenőrzés fokozásáról döntöttek. A közellátásügyi miniszter elrendelte,

18 hogy a községek - a nemzeti és a termelő bizottságok tagjaiból rekviráló bizottságot szervezzenek, amelyek házról házrajárva ellenőrzik, hogy van-e a családoknál felesleg. Ha a gazda kötelezettségeit még nem teljesítette, akkor a család ellátásának figyelembe vétele nélkül is zárolták a kint lévő terményt. Ugyancsak zárolták a készleteket abban az esetben is, ha ugyan a gazda már teljesítette is a kötelezettségét, de a család szükségleteit meghaladó fölösleggel rendelkezett. Ez utóbbi esetben azonban hatósági árat fizettek, vagy az elkobzott termény értékével megegyező összegű iparcikk vásárlására jogosító utalványt kapott a gazda. Az elszámoltató bizottságok karhatalmi intézkedést is foganatosíthattak, amennyiben arra szükség volt. Mindezt tetézte az egyre fokozódó infláció, de nagy felháborodást váltott ki egy újabb rendelet

19 is, melynek értelmében a Vörös Hadsereg központi ellátására szükséges szarvasmarha, juh és sertés biztosítását a megyékre hárították. A megyék a megállapított mennyiséget lebontották községekre, s végül a községi elöljáróságnak kellett kijelölni, hogy kinek az állatát vigyék el. A kedvezőtlen körülmények ellenére az év eleji viszonyokhoz képest javulás volt tapasztalható az év végére, amit az is jól példáz, hogy 1946 decemberében egy rendelet

20 jelent meg az 1946/1947. évi beszolgáltatási kötelezettséget teljesítők ju15 2110/1945. M.E., M.K. 1945. május 25. "4300/1945. M.E., M.K. 1945. július 8. 17 Nagy, 2002. 359. o. 114 15.410/1946. K.M., M.K. 1946. január 18. " 710/1946. M.E., M.K., 1946. január 25. 2

" 24.430/1946. M.E., M.K. 1946. december 17. 252