Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

TÓTH JUDIT: A beszolgáltatási apparátus működése Pest megyében 1951–1953

TÓTH JUDIT talmazásáról. 1947 ismét aszályos volt, ezért bár az imént említett jutalmazás is érvényben maradt, de nagyobb hangsúlyt kapott a nem teljesítőkkel szembeni szankciók alkalmazása. Mindez odáig vezetett, hogy október 12-étől a beszolgáltatás teljesítésétől függetlenül a gazdáknál lévő összes kenyérgabona- és lisztfelesleget zár alá helyezték. Az elkobzott terményért azonban a hatósági árat kifizették. A háborús helyzet elmúltával egy romokban heverő gazdaság újjászervezése önmagában is erőt próbáló feladat volt, amit az időjárási feltételek csak tovább nehezítettek. 1945-1947 közötti három aszályos év is elég teher lett volna ebben a helyzetben, de mindehhez még hozzájárultak a mezőgazdasági termelöket sújtó gazdasági intézkedések: a termelési kényszerrel, a földadóval és a terménybeszolgáltatással kapcsolatos rendeletek sora. „Az intézkedéseket a termelők, ha nem is örömmel, de az ország helyzetét ismerve elfogadták. Feltételezték, hogy egy olyan rövid hatályú beavatkozásról van szó, amely a gazdasági helyzet javulásával megszűnik. "

2 Nem így történt. A tervgazdálkodás útján A Magyar Kommunista Párt (MKP) 1947 januárjában hirdette meg az ország újjáépítését célzó hároméves tervet, amelyet azután augusztus l-jén indított útjára.

22 A tervezet természetesen a mezőgazdaságot is érintette. Az ágazatra vonatkozó előirányzat azt tűzte ki célul, hogy a mezőgazdasági termelés közelítse meg az utolsó békeév szintjét. Konkrétan: 1949/1950-re az 1938-as termelési szintnek növénytermesztésben 93, állattenyésztésben 86%-ának elérését irányozta elő. Megjegyzendő, hogy a mezőgazdaság érdekei a terv végrehajtása során fokozatosan háttérbe szorultak, hiszen a Szovjetunió és az Egyesült Államok közti egyre feszültebbé váló viszony, egy esetleges háború veszélye miatt az ipar, s ezen belül a nehézipar fejlesztésére helyeződött a fő hangsúly. A hároméves terv 1949. december 31-ére, mintegy fél évvel a tervezett idő előtt, befejeződött. Ugyanerre az időre az államosítás folyamata is lezajlott. Az MKP a terv végrehajtásában nagyrészt a kisüzemi gazdaságokra alapozott, mivel „a mezőgazdaság kollektivizálása kezdetben nem szerepelt a kommunista célkitűzések között. "

2i Távlati céljuk azonban kezdettől a szövetkezetesítés volt, mellyel kapcsolatos irányelvüket 1948 februárjában hozták nyilvánosságra. Eszerint az 1945-46-ban létrehozott földműves-szövetkezetek - magukba olvasztva a régi fogyasztási és értékesítési szövetkezeteket - alakultak volna termelőszövetkezetekké. A Kominform jugoszláv kommunistákat - többek között „liberális" parasztpolitikájuk miatt - bíráló határozatához alkalmazkodva az MDP

24 vezetői gyökeresen módosították agrárpolitikájukat. Erről először 1948. augusztus 20-án Kecskeméten 21 Nagy, 2002. 347. o. 22 A nemzetgyűlés július l-jén iktatta törvénybe: 1947. évi XV11. te. 2

' Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 2000. 309. o. 24 Az MKP és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) az 1948. június 12-i kongresszuson döntött az egyesülésről. Az új párt neve: Magyar Dolgozók Pártja (MDP). 253