Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
TÓTH JUDIT: A beszolgáltatási apparátus működése Pest megyében 1951–1953
TÓTH JUDIT és a hozzá kapcsolódó beszolgáltatás! kötelezettség mértékét. A gazdák pedig ugyanezekkel az adatokkal kitöltött gazdakönyvet kaptak. A második világháború hatalmas károkat okozott Magyarországon, a nemzeti vagyon 40%-a semmisült meg. Ezen belül tetemes volt a mezőgazdaságot ért veszteség, hisz sok helyütt parlagon hevertek a földek, megtizedelődött az állatállomány, a géppark egy része is teljesen megsemmisült, más része pedig működésképtelenné vált. A front elvonultával a legfontosabb a termelés újjászervezése volt. Ennek érdekében már 1945 elején bevezették a termelési kényszert, a terménybeszolgáltatást és a terményben fizetett földadót. A mezőgazdasági munkálatok megszervezésében nagy szerepet szántak a községi termelési bizottságoknak 9 , amelyek megalakításáról már 1945 januárjában rendeletet adott ki a földmüvelésügyi miniszter. A termelési bizottságok feladata volt, hogy készítsenek tervet a tavaszi munkálatok kellő időben történő elindításához, illetve vegyék számba az ehhez felhasználható igaerőt és gazdasági eszközöket. A bizottságok kényszerítő rendszabályok alkalmazásával is élhettek a szükséges emberi munkaerő, vetőmagmennyiség, igaerö és traktorok igénybevételénél. 1945 nyarára a termelési bizottságok jó része megszűnt, de a minisztérium rendeletet bocsátott ki újjászervezésükről, 10 és a hatékonyabb működés érdekében tovább növelte ellenőrző és büntető szerepüket. A kommunista párt programtervezetében egyik legelső feladataként jelölte meg a parasztság helyzetének javítását. Ezért helyezte kilátásba többek között a földreformot" és a Jurcsek-rendszer eltörlését. Ám míg az első ténylegesen megtörtént, addig a második csak nevében változott. 1945. február 27-én megjelent egy kormányrendelet 12 a közellátás biztosításáról, mely felhatalmazta a közellátási minisztert a kenyérgabona-fejadagok csökkentésére és a beszolgáltatás elrendelésére. Ezt követően a Jurcsek-rendszert ténylegesen hatályon kívül helyező és a beszolgáltatást radikálisan szabályozó rendelet lj kibocsátására csak május 4-én került sor. Ennek értelmében a gazdáknak a saját szükségletükön (háztartási és gazdasági) felüli összes terményt be kellett szolgáltatniuk, pontosabban valamely vásárlásra jogosított kereskedőnek a hatóságilag megállapított áron megvételre felajánlaniuk, és a megadott időben átadniuk. „Ez tehát nem is beszolgáltatás, hanem a termelő szükségleteit meghaladó termény teljes igénybevétele. " H ''A termelési bizottságoknak ez a rendszere 1947 végéig maradt fenn. A kormány 1948. január 20-án döntött az alsó fokú földművelésügyi igazgatás kiépítése céljából a gazdajegyzői hálózat megszervezéséről, amelyek tulajdonképpen a termelési bizottságok feladatát vették át. '"2.500. F.M., M.K. 1945. augusztus 18. " A földosztásról kibocsátott 1945. március 17-i rendeiet eredményeként 642 ezren kaptak átlagosan 5 hold földet. A rendeletet és annak végrehajtását később az 1945. évi VI. te. szentesítette. 12 295/1945. M.E., M.K. 1945. február 27. '• 11.850/1945. K.M., M.K. 1945. május 4. 14 Nagy József: Kényszergazdálkodás a mezőgazdaságban a II. világháború után (1945-1948). In: Agrártörténeti Szemle. 2002./3^t. szám 356. o. 251
