Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

TÓTH JUDIT: A beszolgáltatási apparátus működése Pest megyében 1951–1953

A BESZOLGALTA TASI APPARA TUS MŰKÖDÉSE... csökkentendő új vasúti díjszabást léptettek életbe. Ezen intézkedések sora egy minőségi termelés irányába mutatott. A második világháború időszakában az állami beavatkozás jellege lényegesen megváltozott. A mezőgazdaságban dolgozók jelentős része bevonult, így az egyre csökkenő munkáslétszámnak kellett a közellátást és a hadsereg ellátását biztosítani. A háborús helyzet megkívánta, hogy a kormányzat egyre keményebb kézzel nyúljon a „készletgazdálkodási - beszolgáltatást - terményforgalom szabályozási, majd a termelési kényszert megvalósító rendszabályok után. "' Egymást követték tehát a korlátozó rendelkezések. A termények háztartási-gazdasági szükségleten felüli részét zárolták,

6 a termelőkre és a fogyasztókra vonatkozóan egyaránt készletbejelentési kötelezettséget léptettek életbe. Szigorú szabályozás alá esett a szállítás, a forgalmazás, a cséplés és a raktározás. „A hús- és zsírellátás érdekében, tipikus kényszertermelési intézkedésként elrendelték a 100 kg alatti zsírsertések és a 60 kg alatti hússertések vágási tilalmát. "

7 Az igénybe vehető termények számbavételét és az ellenőrzést öszszeíró biztosok végezték. A közellátást veszélyeztetőkkel szemben akár börtönbüntetés foganatosítását is engedélyezte a törvény. A kormányzat a termelési kényszert oly módon foganatosította, hogy a nem megfelelően müveit, illetve parlagon maradó termőföld művelési irányítását - eredménytelen felszólítás után - hatósági gondnokra bízta, a fokozódó munkaerőhiányon pedig úgy igyekezett enyhíteni, hogy 1943-tól az arra kötelezhető munkásokat munkaszolgálatra fogta. A fogyasztás korlátozása érdekében több alapélelmiszer csak jegyre, fejadag szerint volt kapható. Az intézkedések ellenére 1942-re közellátási mélypontra jutott az ország, aminek kialakulásában közrejátszott az is, hogy Németországba egyre nagyobb mennyiségű élelmet kellett exportálni. A helyzeten javítandó Jurcsek Béla

8 - a közellátási ügyekkel megbízott államtitkár - nevével fémjelzett beszolgáltatási rendszer lépett életbe. A köztudatban csak Jurcsek-rendszerként élő beszolgáltatás értelmében a szántóföld kataszteri tisztajövedelmének minden aranykoronája után kezdetben 10, majd 50 kg kenyérgabonával, illetve azzal egyenértékű egyéb termény beadásával terhelték a gazdákat. A rendszer működtetéséhez megfelelő apparátusra volt szükség. Már 1940-ben felállították az Országos Közellátási Hivatalt, majd 1943-tól minden főispán egyben közellátási kormánybiztos is lett, akinek irányítása alá tartozott a közellátási felügyelőség. A községi elöljáróságokon vezették a beszolgáltatással kapcsolatos alapnyilvántartásokat, melyek közül a legfontosabb a gazdalajstrom volt. A gazdalajstrom tartalmazta az egyes gazdaságok területét - művelési ágak szerinti megosztásban -, a szántók aranykorona értékét 5 Erdmann, 1992. 8. o. (> 1940-től a gabonát, kukoricát, cukrot, zsírt; 1941-től a burgonyát. 7 Erdmann, 1992. 9. o. x Jurcsek Béla (1893-1945) 1924-től Fejér vármegyei birtokán gazdálkodott. Imrédy Béla híve volt. A mezőgazdasági termelés és értékesítés kormánybiztosa (1940. június—1941. január). A Közellátási Hivatal államtitkáraként (1942 júliusától 1944 márciusáig) új beszolgáltatási rendszert dolgozott ki. A német megszállás után földmüvelésügyi miniszter és közellátásügyi (tárca nélküli) miniszter (1944 márciusától októberig). Posztját német kívánságra a Lakatos-kormányban is megőrizte. Szálasi hatalomátvétele után közellátásügyi miniszter lett (1944 októberétől 1945 márciusáig). 1945. március végén elhagyta az országot, a magyar kormány háborús bűnösként kiadatását kérte, de felelősségre vonása elől öngyilkosságba menekült. 250