Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
VARGA LÁSZLÓ: A közigazgatás „racionalizálása” Pest megyében /Az 1946. évi B-listázás lefolyása és revíziója/
VARGA LASZLO Az FKGP a baloldali pártok követelésére úgy döntött, hogy támogatja a konzervatív tisztviselők legalább egy részének eltávolítását. Annak ellenére döntöttek így, hogy ök ezt eredetileg gazdasági kényszerintézkedésként fogták fel. Az SZDP szintén támogatta az igazoló-eljárások felemásra sikeredése után, hogy valamilyen formában folytatódjon a közigazgatás leépítése. Voltak azonban olyan párttagok is, akik jó előre látták ennek a veszélyét is. Ilyen volt a már említett Szélig Imre, aki attól tartott, hogy az MKP-t ez a pozíciókért folytatott harcban tisztességtelen előnyhöz juttatná. Mindenesetre az SZDP úgy gondolta, szükség van a Blistákra, de nem akarták azokat a tisztviselőket elbocsátani, akik ellen - jóllehet a Horthy-rendszerben kerültek a helyükre - politikailag nem lehetett komolyabb kifogás, szakértelmükre pedig szükség volt. A kormányrendelet elkészítéséről végül 1946. március közepén született döntés. Elkészítése a kisgazdapárthoz tartozó Gordon Ferenc pénzügyminiszterre hárult. Rajta kívül Ries István igazságügy-miniszternek is nagy szerepe volt az elkészítésében. A B-lista kérdése az 1946. március 10-12. között megtartott pártközi értekezleten került hivatalosan a pártok elé. Az MKP nézetét Rákosi Mátyás ismertette, aki kifejtette: „Bizonyos fokig látni lehetett, hogy az állami tisztviselők létszámcsökkentésének kérdésében nagyon komoly harcok lesznek"* - kezdte a tárgyalások elején. Mire a pártok végre meg tudtak egyezni egymással, még kétszer kellett összeülnie az értekezletnek. Először 1946. április 27-én, de ennek nem maradt fenn a jegyzőkönyve. Az erről szóló sajtóközleményből csak annyit tudunk meg, hogy még nem született megállapodás a témában. Az újabb ülésre május 6-án került sor. Sajnos, erről a pártközi értekezletről sem maradt fenn jegyzőkönyv, de az biztos, hogy ezen a feltételezések szerint is szakértői szintű tárgyaláson született meg végül is a megállapodás a pártok között a B-lista rendelet általános tervezetéről. A pártközi értekezletek lezárultával sor került a rendelettervezet minisztertanács elé vitelére. A minisztertanácsi ülésekre 1946. május 10-, 14-, 18- és 21-én került sor. Mielőtt a javaslat részletes tárgyalására rátértek volna, Nagy Ferenc leszögezte, hogy a javaslatot a pártközi értekezletek során már alaposan átrágták, és éppen ezért nem lenne célszerű, ha olyan változtatásokat kívánnának keresztülvinni, amelyek a pártközi értekezlet határozatával ellentétben állnak. 9 Általánosságban elmondható, hogy az értekezlet valóban úgy zajlott, ahogyan előre megmondta Nagy Ferenc. A paragrafusok nagy többségét az eredeti javaslat szerint fogadta el a minisztertanács. Ennyi vita után végre 1946. május végén elkészült az 5000/1946. M.E. számú rendelet, /és az 5700/1946-os számú végrehajtási rendelet/ „az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében szükséges egyes rendelkezések tárgyában. A megszövegezés mögött azonban a koalíciós pártok nehezen megszületett kompromiszK Horváth Julianna - Szabó Éva - Szűcs László - Zalai Katalin (szerk.): Pártközi értekezletek. (Politikai érdekegyeztetés, politikai konfrontáció) 1944-1948. Budapest, 2003. 212. o. '' Szűcs László (szerk.): Nagy Ferenc kormányának minisztertanácsi jegyzökönyvei. 1946. február 5-1946. november 15. A. kötet, Budapest, 2003. 622. o. 223
