Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

VARGA LÁSZLÓ: A közigazgatás „racionalizálása” Pest megyében /Az 1946. évi B-listázás lefolyása és revíziója/

A KÖZIGAZGATÁS „RACIONALIZÁLÁSA " PEST MEGYÉBEN... szúrnának története húzódik [...] A két álláspont közül a kisgazdáké a címben a kommunistáké a rendelkezésben diadalmaskodik." Ez a hírhedt rendelet, amelynek értelmében több tízezer ember állásáról és sorsáról döntöttek az alábbiakat tartalmazta: A jogszabály meghatározta, hogy a közszolgálati alkalmazottak létszámát vissza kell szorítani az 1938-39-es szintre, sőt bizonyos tárcáknál még ehhez képest is csak 90% maradhatott. El kellett bocsátani azokat, akiknek hivatali működése nem szolgálta az ország demokratikus szellemű újjáalakítását; azokat, akik rátermettség, szorgalom híján szolgálatukat nem látták el a kívánt mértékben; végül felülvizsgálat alá kellett vonni a nélkülözőket. 20 ezer fővel kellett csökkenteni a honvédség hivatásos állományát, 10 százalékkal, de maximum 5 ezerrel az államrendőrségét. Az 1944. december 22-e után közszolgálatba álltaknak legfeljebb tíz százalékát lehetett elbocsátani. Az elbocsátásokat 1946. szeptember 15ig kellett végrehajtani." A B-listázások lebonyolításához körülbelül háromszáz bizottságot állítottak fel. Ezek a belügyi tárca felügyelete alatt működtek, amelyet az MKP-s Rajk László vezetett. így nem is meglepő, hogy az eljárások még szinte el sem kezdődtek, de máris heves tiltakozást váltottak ki. Nemcsak a Független Kisgazdapárt, de még az SZDP is kénytelen volt panasszal élni. A kisgazdák memorandummal fordultak az MKP-hoz: ,y4 B-listáknak a belügyi tárca keretében végrehajtás alatt álló rendszere oly kirívó esetek sorozatát produkálja, amelyek egyrészről azt mutatják, hogy az ország többségi pártjának programját valló közalkalmazottakat tömegeiben kívánja a közszolgálatból eltávolítani "

n A panaszokat és a valóban aggasztó méretű elbocsátásokat látva - amelyek során az előírt mértéktől nagyon gyakran eltértek, - az MKP utasította miniszteri biztosait, hogy ne térjenek el az előre meghatározott elbocsátási számoktól. A végeredmény igencsak károsan érintette a magyar közigazgatást. Amikor lezárultak a B-listázások, az önkormányzatoknál dolgozó embereknek körülbelül egynegyede már munka nélkül volt. ?y

4 hivatalos statisztika szerint a közszolgálati és közüzemi alkalmazottak együttes létszáma 1945 december 31-én 203 552 fő volt. A fentebbi összesítő táblázatban szereplő B-lista végösszege a „ népítéletek " elbocsátottaival gyarapítva legkevesebb 94 000

13 főben jelölhető meg. Ez több mint az összlétszám 46%-á'

,H Ebből a 94 ezerből 22 ezret az önkormányzatok köréből küldtek el. A B-listázások lezárultával azonban nem csendesedtek el a politikai harcok. Az FKGP, az SZDP és az NPP követelte a B-listák felülvizsgálatát, és lehetőség szerinti revízióját. Pártközi megállapodás keretében eldöntötték, hogy felülvizsgálják az elbocsátottak 10 százalékának az ügyét, és az így felülvizsgált 10 százalék 40 száza10 Kovács, 47. o. 1

' Igaz, az alaprendeletben a főváros esetében két hónapos határidőt adtak meg, míg az ország más területein augusztus 31-ét írták elő a B-listázások befejező dátumaként. 12 Gyarmati, Századok, 525. o. 13 Kovács M. Mária már idézett cikkében csak 50-60 ezer főről tesz említést, de valószínűleg az ő adatai pontatlanok. 14 Gyarmati, Századok, 534. o. 224