Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: A Pest Megyei Közgyűlés kapcsolata a császári hadsereggel III. Károly első török háborújának éveiben

A PEST MEG YEIKOZG YULES KA PCSOLA TA... hogy a korábban említett királyi rendelet értelmében a népesebb helyeken készenlétben tartottak szekereket, és most csupán ezeket mozgósították. Augusztusban 26-án tárgyalták meg Nógrád vármegye kezdeményezését, miszerint együtt lépjenek fel Bécsben a következő évi adócsökkentés érdekében. Kérésük jogosságát megalapozta, hogy az átvonuló csapatok miatt 10-12 000 forint többletkiadás nehezedett a megyére.

71 Az együttműködés mikéntjéről és lépéseiről keveset tudunk. A végeredményt az országos adófizetési adatok ismeretében lehet értékelni. Magyarországra 1716-ban 3 948 976 forint hadiadót vetettek ki, amelyet egy évvel később 3 355 976 forintra mérsékeltek.

72 Ez megközelítőleg a hadiadó 15%-os csökkentését jelentette. A Pest megyében kivetett contributio (hadiadó) öszszege 78 555 forintról 1717-ben 64 376 forintra süllyedt, ami a korábbi terhek 82%-át tette ki. ' A hadiadónak az országos átlagnál kissé nagyobb mértékű csökkenése azonban más okokra is visszavezethető, melyeket a megyei számadások hiányában csupán találgathatunk: takarékos gazdálkodás éppúgy maradékot képezhetett az 17151716-os pénzügyi év végén, mint ahogy az együttműködés Nógrád megyével szintén a terhek bizonyos mértékű könnyítését eredményezhette, a Nógrád megyei adatok hiányában ezt nem lehet tudni. Tyrheimb szeptember 26-i levele alapján Vorster hadbiztos október 8-án értesítette Pest megyét arról, hogy a török ellen harcoló csapatok Temesvár bevétele után téli pihenőre vonulnak. A katonák következő téli zsoldjának zökkenőmentes kifizetése érdekében kérte a hadbiztos a rendeket, hogy mielőbb utalják át a november havi eltartás költségeit.

74 A kérés teljesítésének körülményei ismeretlenek. A pénzöszszeg kiszámítását csaknem lehetetlenné tette, hogy a közgyűlés nem kapott megfelelő adatokat az elszállásolandó csapatok nagyságáról. A török háború első pénzügyi és katonai évének végén érdemes felvetni a kérdést, hogy miként alakult a megye és a császári hadsereg kapcsolata. A téli elszállásolás esetében komoly eredményt jelentett, hogy a katonáknak járó szolgáltatásokat a hadsereg és a rendek képviselői előzetesen egyeztették. Könnyebbséget jelentett a megye számára, hogy a sa/gamumot ebben az évben nem kellett sem kifizetnie, sem természetben megadnia. A kihágásokat sikerült az Althann-ezred képviselőivel megtárgyalni, de a katonák kártérítést nem fizették. A török háborúba vonuló császári fősereg átvonulása nem jelentett túlzott terhet a lakosság számára, mivel a katonaság jelentős hányada a Dunán hajóval közelítette meg a hadszínteret. Ugyanezen okból az év első felében nem terhelték a jobbágyokat súlyos szállítási feladatokkal. Az augusztus és október hónapban elrendelt forspontozás alatt sem értesültünk katonai kényszerintézkedésről. Feltehetően a királyi rendeletben előírt módon tarthattak készenlétben szekereket a mezővárosokban. A fuvarozás és katonai átvonulások terhei megkövetelték a szomszédos vármegyék együttműködését. Pest megye földrajzi elhelyezkedése miatt központi helyet foglalhatott volna el ennek megszervezésében. A rendek közötti kapcsolatfelvételt az 71 PML IV. 1-a. XI. 194-196. F. 72 Zachar. 98. o. 71 PML IV. 23-a. Pest-Pilis-Solt Vármegye adószedőjének iratai. Adószedői összeírások. Közterhekkel kapcsolatos összeírások. CP II. 56. 74 PML IV. 1-a. XI. 232. F. 22