Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
BALÁZS GÁBOR: A közalkalmazottak igazolása Pest-Pilis-Solt–Kiskun vármegyében a második világháború után
BALÁZS GABOR hogy a hivatalban gyakoriak voltak a visszaélések, és az ügyeket sem intézték megfelelően. Internálási ügyeket az igazolandó előadása szerint nem saját maga, hanem az egyik beosztott szolgabíró intézte. Ö teljesen szabad kezet kapott, és ezért azt tett, amit akart. Felettese, az igazolás alá vont járási főszolgabíró nem ellenőrizte munkáját. A többi beosztott szolgabíróról is elég negatív kép alakult ki a bizottságban. Volt, akinek magatartása, stílusa hagyott sok kívánnivalót maga után, a másikról pedig azt mondták, hogy „valóságos basa volt", aki rendkívül durván bánt az ügyfelekkel. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a vádlott mindezekről semmit sem tudott, az gúnyosan le is szögezte, hogy a főszolgabíró tulajdonképpen semmiről sem tudott, ami a hivatalában történt. A vallomások azonban további eseteket is felsoroltak. Az igazolás alá vont esetében hivatali hatalommal való visszaélés jellemző példája volt, hogy amikor a háztartási alkalmazottja felmondott, internálással fenyegette meg, ezért az még másfél évig nem merte őt otthagyni. A járás egyik településén dolgozó cukrászt pedig árdrágítónak, csirkefogónak nevezte, és internálással fenyegette meg. A bizottság itt nem kívánt a jegyzőkönyv további részleteivel foglalkozni, de véleménye szerint a főszolgabírónak mint főnöknek tudnia kellett arról, ami a hivatalában folyt, noha az iratok tanúsága alapján az nem igazolható, hogy ezekről ténylegesen tudott is. 122 Endre László alispán közvetlen munkatársainak igazolása Endre László közigazgatási és politikai tevékenysége sok szempontból meghatározó hatást gyakorolt a vármegye sorsára a háborús években. Az alispán, illetve a későbbi államtitkár, akit háborús bűnösként végeztek ki, nagyon sok esetben felbukkant a vármegyei tisztviselők igazolásai során: a vele való hajdani jó vagy rossz viszonyjelentős mértékben kihatott az igazolóbizottság végső döntéseire. Endre László háború alatti magatartásának vizsgálata messze túlmegy jelen írás keretein. Ennek ellenére célszerűnek láttam azokat az igazolásokat egymás mellett felsorakoztatni, amelyekben részben az alispánhoz közel állókat igazolták, részben pedig azokat az igazolásokat bemutatni, ahol - kisebb, esetleg nagyobb súllyal felszínre került az Endre Lászlóhoz fűződő jó, illetve esetenként ellenséges viszony. Az alispán, aki 1895-ben született, első jelentős Pest megyei közigazgatási posztját 1923-ban Gödöllőn töltötte be, ahol főszolgabíró lett. Részt vett többek között a MOVE, az Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME) munkájában. Létrehozta 1937ben a Fajvédő Szocialista Pártot, amely még abban az évben egyesült a Szálasi vezette Nemzeti Akarat Pártjával. Miután 1937 szeptemberében Pest vármegye alispánjává választották, kilépett a pártból. 123 Az alispán neve, működése az igazolások során nagyon sokszor előkerült. Gyakori vád volt vele szemben az az igazságtalanság illetve szubjektívizmus, amelylyel egyes beosztottjait támogatta, illetve háttérbe szorította. 122 PML XXI. 4-a. 105/1945. 1. Központi [gazoló Biz. jkv. 1945. március 26. 121 Magyar Életrajzi Lexikon. Első kötet. A-K. 423. o. 211
