Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

BALÁZS GÁBOR: A közalkalmazottak igazolása Pest-Pilis-Solt–Kiskun vármegyében a második világháború után

A KÖZALKALMAZOTTAK IGAZOLÁSA... Endre Lászlóról köztudott volt, hogy azt a tisztviselőt, akit nem kedvelt, gyakran áthelyeztette. Az egyik vármegyei fogalmazó igazolási ügyének tárgyalása során szinte azonnal feltűnt, hogy milyen sok helyen teljesített szolgálatot a viszonylag rövid szolgálati ideje alatt. Nem érkezett bejelentés ellene, sőt a helyettes házmegbízott közlése szerint a nevezett a házban szervezett nyilas mozgalom ellenes szervezetet ténylegesen támogatta. Nevezettet egyhangúlag igazolták.

124 Dr. Szilágyi Gábor árvaszéki ülnök igazolása során igen mély sérelmek merültek fel az alispánnal kapcsolatban. Nyilatkozatában megemlítette, hogy Nemzetvédelmi Kereszttel rendelkezik. Ennek azonban semmi köze a közelmúltban végzett hivatali munkájához, mert azt még 1919-ben kapta Szegeden, ahol a Nemzeti Hadseregben szolgált. Ott, mint elmondta, megadták mindenkinek. Akkor századosi rangja volt, és mint közigazgatásban jártas ember azt a megbízatást kapta, hogy nyolc fiatalabb tiszttel, akik melléje voltak beosztva, induljon el a Duna-Tisza közén Budapest felé a közigazgatás mielőbbi helyreállítása érdekében. Útközben sehol helyszíni vizsgálatot vagy kihallgatást nem tartottak. Pesten jelentkezett, majd pedig visszatért Gödöllőre polgári foglakozását folytatni. Gödöllőn 1923. október 1-jéig maradt, amikor a főszolgabíró-választáson Endre Lászlóval szemben megbukott. Ő volt a hivatalos jelöltje Pest vármegyének, azonban hibának rótták fel neki, hogy nem fajvédő. A későbbi alispánnal kapcsolatos konfliktusai tehát ekkor kezdődtek. Az igazolás alá vont tovább sorolta ezután a főleg Endre Lászlóval szembeni sérelmeit. Tizenöt évvel később, amikor megüresedett az árvaszéki elnöki állás, és neki kellett volna következni az elnöki székben, Endre László sógorát választották meg. Az árvaszéki ülnököt az elhangzottak fényében egyhangúlag igazolták.

125 Szintén Endre László üldözöttjének tekinthetünk egy másik, a tárgyalás során végül egyhangúlag igazolt vármegyei irodatisztet is. Állásától vitéz dr. Endre László alispán két ízben is felfüggesztette, az igazoló eljárás lefolytatásának idején is felfüggesztés alatt állt, aminek hatálytalanítását ezúton kérte. A vármegyei pályafutásának kezdetét elmesélve megemlítette, hogy 1939-ben három ember lett kinevezve irodatisztnek. Endre akkor azt mondta neki, hogy zsidó fészekből jött át - korábban ugyanis a Royal Kávéházban volt irodista-, és ezt az alispáni hivatalban nem fogja eltűrni. Később, miután az alispán elbocsátását kezdeményezte, a fegyelmi bizottság a fellebbezésének helyt adott. A döntés következtében akkor vissza kellett venni a megyei hivatalba dolgozni. Természetesen az ügy ezzel nem ért véget, mert két nap múlva, nyilván büntetésből, át akarták helyeztetni a Ráckevei főszolgabírósághoz. Emiatt a főjegyzőnél tiltakozott, arra hivatkozva, hogy hétgyermekes családapa, és nincs pénze költözni. A főjegyzőt azonban az ügy nem érdekelte. Az alispán és az alkalmazott közötti konfliktus a háború végéig folytatódott. A bizottság határozatában egyhangúlag igazolta, egyúttal határozatilag kimondta, hogy ügyében Endre László részéről egy hajszát lát, megkéri a jelenlegi alispán urat, hogy az ügyet sürgősen vizsgálja ki, és tegyen jelentést. Abban az esetben pedig, ha az igazolás alá vontnak rehabilitáció jár, szolgáltasson neki elégtételt. Az iratokat a bizottság áttette a katonai PML XXI. 4-a. 105/1945. II. Központi Igazoló Biz. jkv. 1945. június 1. PMLXXI.4-a. 105/1945. II. Központi Igazoló Biz. jkv. 1945. június 6. 212