Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
BALÁZS GÁBOR: A közalkalmazottak igazolása Pest-Pilis-Solt–Kiskun vármegyében a második világháború után
A KÖZALKALMAZOTTAK IGAZOLÁSA... mert Nagykovácsiban mint szegődményes helyezkedett el, és végül bizonyára az is szerepet játszott a döntésben, hogy a politikai rendőrség a válaszában, a nyomozás eredményéről tájékoztatva közölte, hogy az igazolás alá vonttal szemben nem merült fel semmilyen terhelő adat sem." Szintén igazolták azt a vármegyei fogalmazót, akivel kapcsolatban több szempontból merült fel az ellene tett bejelentések alapján az a vád, hogy a hivatali hatalmával visszaélt. A tárgyalás folyamán megjelenő két másik berendelt tanú az igazolás alá vont személyét meglehetősen előnyösen mutatta be. Az első úgy jellemezte őt, hogy politikai vonatkozásban korrekt volt, inkább magyar érzelműnek, mint antiszemita beállítottságúnak tartotta. A másik, általa berendelni kért, zsidó származású tanú, aki mint az igazolás alá vont mondta, húsz éve ismeri őt, szintén pozitívan írta le személyét. Mint mondta, öt baloldali beállítottságúnak ismerte, akinek még asztaltársaságában is kilenc zsidó volt. A tanú végül kijelentette, hogy amennyiben jobboldali lett volna, nem kereste volna az ő társaságukat. A fogalmazót az elhangzott állítások alapján igazolta a bizottság. 1 Nyilvános ülésen Dr. Mata József vármegyei szolgabírót is egyhangúlag igazolták. Esetében a bizottság pozitívan ítélte meg azt, hogy nem politizált. A megjelent tanú szerint, aki mellette dolgozott, az igazolás alá vont bizonyos mértékben megvesztegethető volt. Akadt ügyfél, amelyik kakaót és csokoládét ígért neki az útlevél kiállításért, amit az igazolás alá vont el is fogadott. Az igazolandó, bár azt elismeri, hogy az egyik osztrák ügyfél ügyét igen lelkiismeretesen intézte el, és az hálából megígérte, ha sikerül neki Brüsszelbe kijutnia, az ügy jó elintézéséért kakaót illetve csokoládét küld majd neki. Katonai szolgálatra 1944. november 20-án vonult be az egri huszárosztályhoz, ahonnan novemberben a Hajmáskéri tiszti iskolába került, december 7-én pedig zárt kötelékben került ki társaival Németországba. Megszökni nem volt módjában, mert a szakaszparancsnokával egy vagonban utazott, aki nyilas hadnagy volt, s az őrséget az ugyanazon a szerelvényen utazó ludovikások 120 adták. Szökésre tehát nem volt lehetősége. Tanúként berendelt társa is elismerte, hogy a vagonban a nyilas hadnagy állt géppisztollyal. Ezért nem volt értelme megkísérelni a szökést. Egyhangúlag igazolták, mert teljesen világosnak tűnt, hogy az ország elhagyása kényszer hatására, katonaként, zárt kötelékben történt. 121 így történt ez az egyik járási főszolgabíró ügyében is, akit áthelyezésre ítéltek és vezető állásra alkalmatlannak nyilvánítottak. Az indoklásban az olvasható, hogy ő, ha nem is közvetlenül a tetteivel, inkább magatartásával közvetve olyan közhangulatot alakított ki, amely „ mereven ellentétben állt a demokratikus népi Magyarország gondolatával. " Az eljáró bizottság megállapította, hogy a főszolgabíróságon „a legszélsőségesebb rendszer uralkodott" és „a tisztviselők azt csináltak, amit akartak", „valóságos önhatalmú kiskirályok voltak. " A vallomásokból kiderült továbbá, " K PMLXXI.4-a. 105/1945. II. Központi Igazoló Biz. jkv. 1946. március 22. 119 PML XXI. 4-a. 105/1945. II. Központi Igazoló Biz. jkv. 1945. december 19. 120 A Ludovika (Akadémia) Magyarország első katonatiszteket képző iskolája volt. Már a XVIII. század végén törvényt alkottak a hazai tisztképzésről. A megalapításra 1808-ban került sor, nevét pedig 1. Ferenc harmadik feleségéről, Mária Ludovikáról kapta. 121 PML XXI. 4-a. 105/1945. Központi Külön [gazoló Biz. jkv. 1946. május 11. 210
