Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

BALÁZS GÁBOR: A közalkalmazottak igazolása Pest-Pilis-Solt–Kiskun vármegyében a második világháború után

BALÁZS GABOR Innen azonban a harcok beállta következtében nem tudott visszatérni két hónapon keresztül. A hivatalnok orosz hadifogságba került, majd az orosz kémelhárítók folytattak nyomozást ellene. Ebből a nyomozásból is világossá vált, hogy igazolás alá vont nem volt sem fasiszta, sem pedig fasisztabarát. A bizottság az elhangzottakat mérlegelte, majd pedig igazoló határozatot hozott."

4 Szintén egyhangúlag igazolt a bizottság egy, a szolgálati helyét magánéleti okokból elhagyó okleveles tanítónőt. A budaörsi Ifj. Szakály Mátyásnénak a válságos időkben, 1944. október 18-án született meg kisgyermeke. Amikor a kórházból kikerült, anyjához ment Győrbe. Ezt azzal indokolta: „ mert ott jobban biztosítva láttam a gyermek ellátását". Tettét belejelentette a felettes hatóságnak. A betegszabadsága csak 1945. január 18-ig terjedt, ekkor azonban Pestre már nem jöhetett vissza, mert súlyos harcok folytak az országban. Jelentkezett tehát Győrben a Római Katolikus Iskolában, ott ellenben nem osztották be munkára. Amíg Pestre nem jött „semmilyen vonatkozásban működést" nem fejtett ki. Ezért tehát Szálasira sem esküdött fel.

115 Akadt olyan közalkalmazott is, aki betegszabadságra ment haza a szüleihez Kaposvárra, de mivel az előbb esett el, mint Budapest, ezért nem tudott munkahelyére visszamenni."

6 A szolgálati hely elhagyása szempontjából egyetlen felmentés csupán az lehetett, ha valaki bizonyítani tudta, hogy a magyar vagyon védelme céljából ment nyugatra. Egy ilyen ügyben az igazolandó becsatolta a Magyar Királyi 8. Honvéd Utászzászlóalj igazolását, amely tanúsította, hogy a külföldre vitt magyar vagyont mentette meg. Amennyiben valaki be tudott megfelelő igazolást mutatni erről, akkor a bizottság minden további nélkül igazolta."

7 Hivatalnokok által a háborús években elkövetett túlkapások megítélése A hivatalnokok magatartását nem kizárólag politikai állásfoglalásaik, párttagságuk, illetve szélsőjobboldali társadalmi szervezetben viselt szerepük alapján ítélte meg negatívan a bizottság, hanem abban az esetben is, ha munkájuk során hatalmukkal visszaéltek. Egy községi vezetőjegyzöt azzal vádolták meg, hogy amikor a Délvidéken a belügyminisztertől kapott kinevezés alapján szolgálatot teljesített, nem megfelelően látta el munkakörét. A BM sikkasztás, csalás és hivatali hatalommal való visszaélés miatt vádolta meg. A vádat azért emelték ellene, mert egy esetben, amikor partizánrazzia volt arrafelé, három helybelit elbujtatott. A hivatali hatalommal való visszaélést akarták rábizonyítani abban az esetben is, amikor az a vád merült fel ellene, hogy az ún. népruházati akció során a karácsonyi segélyt két helyen vette fel. A bizottság végül igazolta részben azért, mert nem tette le az esküt Szálasira, részben pedig azért, 114 PML XXI. 4-a. 105/1945. I. Központi Igazoló Biz. jkv. 1945. október 2. 115 PML XXI. 4-a. 105/1945. Központi Külön Igazoló Biz. jkv. 1946. április 13. Iif

' PML XXI. 4-a. 105/1945. 1. Központi Igazoló Biz. jkv. 1945. október 16. Egy törökbálinti tanítónő igazolási ügye. 117 PML XXI. 4-a. 105/1945. I. Központi Igazoló Biz. jkv. 1945. december 15. 209