Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

BALÁZS GÁBOR: A közalkalmazottak igazolása Pest-Pilis-Solt–Kiskun vármegyében a második világháború után

BALÁZS GABOR Egy községi iskolaigazgató ellen az a bejelentés érkezett, hogy a Szálasikormányra a tantestület előtte tette le az esküt. Az igazolás alá vont azzal védekezett, hogy erre ö parancsot kapott. Hozzátette, hogy amennyiben ezt megtagadták volna, megvonták volna a fizetésüket. A bizottság közszolgálatban való meghagyás mellett feddésben részesítette.

7, A német érdekek szolgálatának tekintették, ha valaki az oktatásban a német nyelv tanítását szorgalmazta. Argai Nándor, törökbálinti iskolaigazgató, védelmében megjelent egy gyógyszerész, aki a helyi nemzeti bizottság tagja volt. Az igazgatót jó magyar embernek mondta, aki 1944-ben a németeket, és a nyilasokat erősen ostorozta. A németellenes magatartásának alátámasztására becsatolta a „Neues Politisches Volksblatt" 1937. november 19-i számát, amelyben öt, mint iskolaigazgatót támadták, és idézik azon kijelentését, melyet egy tanítónővel együtt tett: „ Wir brauchen keinen deutscher Unterricht. "(!)

74 A bizottság miután számba vette az elhangzottakat, egyhangúlag igazolta.

75 Az egyik községi jegyző mellett szólt a tanúként megjelent népjóléti államtitkár, aki szerint az igazolandó származásánál és helyzeténél fogva a baloldalhoz állt mindig közelebb. Szerinte a jegyző fanatikus németgyülölő volt. Amikor például jegyzői tanfolyamra ment, tudatosan kerülte, hogy németül kelljen tanulnia. Elhangzott a bizottsági ülésen az is, hogy amikor a jegyző hivatalában megjelent egy szudétanémet szövőmester, aki német nyelven köszönt a jegyzőnek, és németül adta elő kérését, az igazolás alá vont helyreutasította. Azt mondta, ha valaki Magyarországon él, akkor az a legelemibb dolog, hogy a hétköznapi életben, szükséges mértékben megtanuljon magyarul. Ez régen történt, tehát akkor még nem tudhatta, hogy németellenességéből esetleg valami haszna lehet. Később Dr. Czövek István főszolgabíró segítségével került az egyik Pest megyei településre jegyzőnek. Amikor a németek átvették a hatalmat a településen, kérdezték, kinek van párttagkönyve. Ekkor derült ki, hogy az igazolás alá vont már korábban belépett a nyilas pártba. A jegyző az oroszok előtt elhagyta a falut, tehát a szolgálati helyét. Ezek jelentősen rontották esélyeit az igazolásra. A legsúlyosabb vád vele szemben az volt, hogy a német gazdasági érdekeket képviselte. Ezzel kapcsolatban a tanú azt mondta, hogy amikor a Weisz Manfrédgyár részére kisajátították a földeket, akkor a kisajátítás miatt két pengőt ajánlottak fel a lakosoknak. Azok azonban nem akarták elfogadni, hanem 3 pengőt akartak adni egységnyi területért. Neki a jegyző 3 pengőt ajánlott fel azért, hogy a többieket is beszélje rá. Ezt a tanú visszautasította. A községi jegyzővel szemben tehát az a vád fogalmazódott meg, hogy a község lakosaival szemben a német érdekeltségű Dunai Repülőgépgyár érdekeit képviselte. Ez német barátságát valószínűsítette, ezért az a döntés született, hogy az előléptetésből öt évre ki kell zárni.

76 A harcok lezárulta után azonnal felléptek a fasizmushoz kötődő minden párt és társadalmi szervezet ellen. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány, az Ideiglenes " PML XXI. 4-a. 105/1945. 1. Központi Igazoló Biz. jkv. 1945. augusztus 21. 74 Nincs szükségünk német tanításra. 75 PML XXI. 4-a. 105/1945. I. Központi Igazoló Biz. jkv. 1945. november 13. 7f

' PML XXI. 4-a. 105/1945. II. Központi Igazoló Biz. jkv. 1946. január 9. 197