Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
BALÁZS GÁBOR: A közalkalmazottak igazolása Pest-Pilis-Solt–Kiskun vármegyében a második világháború után
A KOZALKA LMAZOTTAK IGAZOLÁSA... Nemzetgyűléstől nyert felhatalmazása alapján a fasiszta politikai és katonai jellegű szervezetek feloszlatását rendelte el. 77 Minden törvényhatóság első tisztviselőjének feladatává tették, hogy gondoskodjon ezen szervezetek vagyontárgyainak leltárba vételéről, pénzkészletének és iratainak megőrzéséről, valamint a helységek lezárásáról. A közalkalmazottak társadalmi szervezetekben és a leventemozgalomban viselt szerepének megítélése A két világháború között egyrészt társadalmi, másrészt pedig politikai igény hívta életre a leventemozgalmat. Sajátos magyar intézmény volt. Megszervezésének célja részben az iskolán kívüli testnevelés ösztönzése, részben pedig az első világháborút követő békeszerződésben kimondott, az ország számára az általános védkötelezettséget megtiltó rendelkezések bujtatott kijátszása volt. Az 1921. évi LIII. törvény minden 12 és 21 év közti olyan fiút leventekötelesnek nyilvánított, aki nem járt rendszeres testnevelést nyújtó iskolába, illetve nem vonult be katonai szolgálatra. A leventék leszerelt tényleges vagy esetenként tartalékos tisztek - leventeoktatók - irányításával hétvégenként rendszeres test- és menetgyakorlatokon vettek részt, amelyek során a fegyverhasználat alapjaival is megismerkedtek. A Horthy-rendszerben az ifjúság vallásos és nemzeti szellemű nevelésére a másik lehetőség a cserkészmozgalom volt. Ez azonban, szemben az előbbivel, nem Magyarországról indult. Nagy-Britanniában 1908-ban alakították, hazánkban pedig 1912-ben jelent meg. Főleg az első világháború után terjedt el. 78 A leventemozgalomban, továbbá más, szélsőjobboldalisággal vádolt egyesületekben viselt tisztség, illetve tagság megítélése többek között azért volt problematikus, mert ezek nem kizárólag politikai céllal alakultak. Maguknak a bizottságoknak az állásfoglalása is sokszor bizonytalan volt a kérdéses szervezetek megítélésekor. A Pest Vármegyei Testedző Egyesület háznagyát, egy vármegyei irodatisztet például először feddéssel sújtották. Később azonban a bizottság tudomást szerzett arról, hogy ez a szervezet nem foglakozott politikával. Az irodatiszt esetében, saját bevallása szerint, az ebédelési lehetőség volt az, ami miatt a belépés mellett döntött. Ezért újrafelvételi rendeltek el az ügyben. Az újratárgyalás során az ügyet referáló előadó kiemelte, hogy nevezett munkájával Pest vármegye alispánja és főjegyzője meg van elégedve, és az is világosnak látszott, hogy tévesen lett megítélve annak idején a testedző egyesületben viselt tisztségének jelentősége is. Az 1080/1945 M.E. rendelet 25. §-a azonban csak az igazolás aiá vont terhére engedett meg újrafelvételt, de nem tartalmazott egyértelmű előírást arra az esetre, ha téves információ alapján született meg 77 Az 529/1945. M.E. sz. rendeletet a Moszkvában, 1945. január 20-án kötött fegyverszüneti egyezmény 15. pontjának teljesítése érdekében kellett kiadni. 78 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 1999. 180. o. 198
