Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: A Pest Megyei Közgyűlés kapcsolata a császári hadsereggel III. Károly első török háborújának éveiben
SCHRÄM EK LASZLO PETER A fegyveres erők és a civil lakosság hosszú ideig tartó együttes tartózkodása esetén természetes lehetett a súrlódás közöttük, mégis ilyen ügyek ritkán kerültek a nemesi közgyűlés napirendjére. Az esetek egy része az alább ismertetetthez hasonlíthatott. Császári katonák Valkón adóhátralékot szedtek be, 3 forint készpénzt vettek el a lakosságtól, majd utána megittak 6 forint értékű bort. A közvetlen károsult a kocsmáros vagy a szőlőtulajdonos lehetett, de közvetve a földbirtokost is megkárosították a kocsmáitatás földesúri joga miatt. A megye a panaszt az Althann-ezred ezredesének továbbította. 52 A választ az egy hónap múlva, a március 26-án tartott közgyűlésen ismertették a megyei rendekkel, amelyben az Althann-ezred parancsnoka, Schuknecht Miksa megígérte, hogy katonáit a későbbiekben eltiltja a hasonló cselekedetektől, és a konkrét esetet pedig gróf. Pálffy százados fogja kivizsgálni. A pesti közgyűlés a hatályos törvények szerint járt el, de az ezred a megye végzését nem fogadta el, hanem ragaszkodott a saját vizsgálat lefolytatásához, ami már ellentétben állt az 1681. XXII. és 1715. XLIII. cikkelyekkel. 53 A közeledő török háború miatt a katonaság már koratavasszal elhagyta szálláshelyét, ami váratlanul érte Heves és Külső-Szolnok megyék vezetőit. Mivel átvonulásukat a pontatlan információk miatt bajosan tudták megszervezni, a hevesiek kérték a pesti rendeket, hogy az átvonulásról levélben tájékoztassák őket. A közgyűlés elhatározta, hogy a jövőben nemcsak a korábban említett Heves és Külső-Szolnok, hanem Fejér megyét is értesítik a hasonló esetekről. 54 Ám a nemesi tisztikar e határozat végrehajtását nem tekinthette fontos feladatának, mert a következő hónapokban és években többször értesülünk a szomszédos törvényhatóságok panaszairól. Vorster föhadbiztos 1716. március 23-án kelt levelében sürgette Pest megyét, hogy fizesse be teljes egészében a kivetett adót, mivel nem történt semmi olyan esemény télen, amely adóelengedést vonna maga után. 55 A nemesség válaszul elhatározta, hogy 15 711 dikát vet ki a településekre, egyenként 5 forint értékben; a befizetendő teljes összeg így 78 555 forint volt. 56 A községenkénti felosztást Pásztory Imre jegyző készítette el. 57 A megyei pénztár számadása nem mutatott ki adóhátralékot, és az összeg kifizetésével kapcsolatban sem merült fel panasz a hadbiztosság részéről, ezért feltételezhetjük, hogy a kifizetés határidőre megtörtént. Í2 PMLIV. 1-a. XI. 87-88. F. "PMLIV. 1-a. XI. 97-99. F. 54 PMLIV. I-a. XI. 95-97. F. Í5 PMLIV. 1-a. XI. 103-105. F. 56 Horváth Zita Paraszti Vallomások Zalában I. című müvében (437. o.) az alábbi mértékegység-átváltást találhatjuk: 1 rajnai forint= 60 krajcár vagy 100 dénár. A megyei számadások szintén ugyanerről az átváltási arányról tanúskodnak. "PMLIV. 1-a. XI. 109-117. F. /A hadiadó kivetése és beszedése a XVII. és a XVIII. században is a megyei közgyűlés egyik legfontosabb Feladata volt. A hadbiztosság vagy a pozsonyi concursusok minden ősszel tájékoztatták a megyei hivatalokat a fizetendő emberi- és lóporciók számáról, és ezek forintban megadott értékéről. A megyei hivatalnokok az így kiszámolt adóösszeget osztották szét az egyes községek között anyagi teherbíró-képességük arányában. A falvak és mezővárosok gazdasági erejét rendszeres dikális összeírások segítségével mérték fel./ . 19
