Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: A Pest Megyei Közgyűlés kapcsolata a császári hadsereggel III. Károly első török háborújának éveiben

SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER jelentős hatalmat juttatott a tisztikar kezébe, és semmilyen garanciát nem nyújtott a vitás kérdések korrekt kivizsgálására. Nem véletlen tehát, hogy a külföldi katonák túlkapásainak kérdését az 1709-ben és az 1712-15 között rendezett országgyűléseken ismételten tárgyalni kellett.

2

' I. József (1705-1711) 1709-ben az új szabályozás kidolgozását elhalasztotta a szabadságharc leverése utáni időkre. A törvények szövegében elsősorban az egyházi, a földesúri és szabad királyi városi előjogok megsértésére találhatók utalások, a jobbágyokat érintő károkozásokról szóló megjegyzések ritkák. A császári állandó hadsereg magyarországi jelenlétéről és annak rendek általi fogadtatásáról nem, ellenben a császári katonák ellátásáról feltétlenül szükséges megemlékezni. A török uralom alóli felszabadító háború idején szilárdult meg az intézményi hármasság, amelyik a sereg működtetéséért volt felelős: az Udvari Haditanács a hadsereg operatív tevékenységét irányította; az Udvari Kamara a sereg pénzügyi szükségleteiről gondoskodott; a Hadügyi Élelmezési Hivatal, később a Főhadbiztosság a sereg élelmiszer- és hadianyag eszközeinek beszerzéséért és szállításáért felelt.

24 A Főhadbiztosság adta a megyéknek a különböző szervezési utasításokat. A törvények szerint az ingyenmunkák, út-, hídjavítások és szállítások megszervezéséért az alispánt terhelte a felelősség.

25 Ezért a katonai igazgatási szervek közül ez utóbbit fűzték a legszorosabb kapcsolatok a nemesi vármegyékhez. Buda felszabadulása után a központi kormányszervek vetették ki a megyékre az adó és szolgáltatási kötelezettségeket. A megyék jogköre csak a terhek településenkénti elosztására terjedt ki. Természetesen a lakosságot nemcsak a törvényes járulékok lerovására, hanem erőszakkal kicsikart kifizetésekre is kötelezték. A törvénytelenségek orvoslására a Rákóczi-szabadságharc előtt Pest-Pilis-Solt megyének nem volt eszköze." A tényleges helyzetet tekintve a Rákóczi-szabadságharc alatt és után a Magyarországon állomásozó császári csapatok eltartásának költségeit a XVII. század végétől az országgyűlés helyett a pozsonyi tanácskozásokon, az úgynevezett concursuson szavazták meg. I. József kezdeményezésére a pénzügyi évet a katonai évhez igazították, és az így, 1705-től kezdődően november l-jétől október 31-ig tartott. Az ország adóját a hat téli hónap ellátásának költségeire költötték.

27 A szatmári békekötés után, 1711 májusában Pálffy János memorandumot küldött a Haditanácsnak, amelyben a magyarországi katonai kérdések átfogó rendezését célzó megoldási javaslatokat terjesztett elő: - a magyarországi várakat erősítsék meg; - raktárakat és kaszárnyákat építsenek; - a kihágások elkerüléséért fizessék ki pontosan a zsoldot és tartsák meg a fegyelmet; - az előfogatok töröljék el; " Zachar József: Habsburg-uralom, állandó hadsereg és magyarság 1683-1792. Budapest, 2004. 27. o. 24 Zachar, 19. o. 25 CJH CD, 1563. XX. te, 1566. XII. te, 1597. XLV. te., 1598. XXX. te.. 1599. XXX. te.. 1600. XLVI11. te, 1602. XV. te. 2<> Bánkuti Imre: Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a szatmári békéig (1686-1711). Tanulmányok Pest megye monográfiájához, 15. és soron következők (a továbbiakban skk.) Budapest, 2005. 27 Szabó, 36. o. skk. 13