Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: A Pest Megyei Közgyűlés kapcsolata a császári hadsereggel III. Károly első török háborújának éveiben

A PEST MEG YEIKOZG YULES KA PCSOLA TA... - az árakról készüljön kimutatás vármegyénként; - a szabadcsapatokat oszlatassák fel;

28 - a hadsereget helyezzék át a határ mellé; - a porciókat vagy készpénzben, vagy természetben szedjék be, mert a vegyes forma sok visszaélésre ad lehetőséget; - a helyőrségeknek teljesített ingyenmunkát töröljék el.

29 A javasolt berendezkedés több pontja is kivitelezhetetlennek bizonyult a kor körülményei között. A beadvány céljai közül csupán az ingyenmunka és elöfogatok eltörlése valósult meg az 1729. évi I. törvényben. A porciók vegyes természetbeni és készpénzbeli lerovása ellen Pest megyében is felléptek. 171 l-ben megszületett a második katonai regulamentum (szabályzat), amely a vármegyék és a katonaság együttélését szabályozta. Ebben a következő pontokba foglalva szabályozták a modus vivendit: - a tisztek is csupán tábornokuk engedélyével hagyhatják el a vármegyék által kijelölt szálláshelyüket; - csak az orális porciót lehet készpénzre váltani az equilist nem; - a közlegényeknek és altiszteknek járó ellátmány a napi hús és kenyér mellett havonta egy forintot lehet; - ahol nem állomásozott katonaság, ott készpénzt kell fizetni; - előfogatot magáncélra igénybe venni tilos, az csak a vonuló csapatoknak jár; - a csapatok átvonulásáról a magyarországi hadbiztosságnak kell értesíteni a vármegyéket; - a vármegyéknek értesíteni kell egymást az előfogatokról. A forspontot a megyehatárig kell teljesíteni; - az okozott károkat azonnal meg kell téríteni; - az előírt előfogatolási kötelezettségen túl kiállított négy vagy hatökrös szekerekért napi 45 krajcár fizetség jár, vagy azt beszámítják a hadiadóba; - háború idején az elöfogatok számát nem korlátozzák, de a seregnek fizetni kell érte; - a vármegyék és a hadipénztár között havonta kellett az elszámolásokat lezárni, de az utolsó hónap költségeit csak a végleges elszámolások elkészítése után rendezik. Pálffy továbbá azt is javasolta, hogy a téli időszak végeztével a hadsereg egységeit raktárakból élelmezzék, és nyári táborokba vezessék, amit III. Károly elfogadott. 1712-ben vezették be ezt az új rendszert, amikor a táborhelyeket a téli szálláshelyek közelében jelölték ki, hogy a lakosságot megkíméljék a fuvarozás terheitől.

10 A későbbiekben látható lesz, hogy az itt lefektetett elvek jelentős része írott szó maradt, és nem alkalmazták azokat. A katonák eltartását szabályozó jogszabályok túlnyomó többsége még a török hódoltság idején született, melyeken a törvények csupán jelentős késéssel, 1729ben enyhítettek. Ekkortól ugyanis az ingyenmunka kötelezettség megszűnt, és a téli hat hónap alatt még fizetség ellenében sem engedélyezték a jobbágyok kézimunkára hajtását. 2

* Szabó, 350. o. N Demkó, 95. o. M Szabó, 357. o. skk. 14