Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: A Pest Megyei Közgyűlés kapcsolata a császári hadsereggel III. Károly első török háborújának éveiben

SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER A PEST MEGYEI KÖZGYŰLÉS KAPCSOLATA A CSÁSZÁRI HADSEREGGEL III. KÁROLY ELSŐ TÖRÖK HÁBORÚJÁNAK ÉVEIBEN A Habsburg haderő és a magyarság kapcsolatait a történészek különböző szempontok alapján elemezték az elmúlt évtizedek alatt. Az érdeklődés középpontjában mindeddig a központi magyar kormányszervek és az állandó hadsereg kapcsolatai álltak.

1 A császári csapatok és a középszintű, megyei közigazgatás egymáshoz fűződő viszonyát mindeddig csupán Taubert Ernő 1928-ban megjelent doktori értekezése ábrázolta: A katonaság elszállásolása és ellátása Somogy vármegyében a 18. század első felében. Jelen dolgozatban arra a kérdésre keressük a választ, hogy a hadsereg milyen hatást gyakorolt Pest-Pilis-Solt vármegye életére III. Károly (1711-1740) első török háborújának éveiben (1716-1718). A hadseregnek a megyei közigazgatáshoz és lakossághoz fűződő kapcsolata kutatását indokolja az a tény is, hogy az adózókat sújtó legjelentősebb állami teher a hadiadó volt, amelyeket az egyes törvényhatóságok hajtottak be és utaltak át a hadipénztáraknak; egyrészt a hadsereg elszállásolására és ellátására fordított pénzösszeg alkotta a megyei bevételek és kiadások legnagyobb tételét, másrészt a katonák november elejétől április végéig, kaszárnyák hiányában a falvak és városok lakosságánál töltötték el a telet, és így akarva-akaratlanul is meghatározták az őket elszállásoló közösség mindennapi életét. A téma feldolgozásához szükséges források között első helyen Pest-PilisSolt megye nemesi közgyűlési iratai szerepelnek. A megyei jegyzőkönyvek 1715 őszétől állnak rendelkezésünkre, a megelőző évek eseményeinek rövid áttekintését a királyi és helytartótanácsi rendeleteket is tartalmazó Intimata inutilia sorozat dokumentumai teszik lehetővé, amelyek között több a megyei közgyűlésnek címzett vagy onnan keltezett levél is fennmaradt. Az 1717-es pozsonyi concursusvó\ készült és & politico miscellanea iratok között található beszámolóból megismerhető az adókivetés és elosztás gyakorlata. A Hadtörténelmi Levéltár iratai között fennmaradt az udvar képviselőjének ez alkalomra kiadott tárgyalási utasítása, ami lehetővé teszi az udvar és a rendek szándékainak feltétképezését, és az elért eredmények értékelését. A császári állandó hadsereg által okozott anyagi terhek váltakozásának bemutatására bőséges információkkal szolgálnak Pest-Pilis-Solt vármegye adószedőjének (perceptor) iratai. A háború időszakából csupán az 1717-1718-as évek számadásai maradtak meg. A többi esztendő bevételeinek és kiadásainak sarokszámait rövid kivonatból 1 Példaként lehet említeni Szabó Dezső: Az állandó hadsereg becikkelyezésének története (Hadtörténeti Közlemények 1910, 23-51., 349-387., 549-587. o.) és Demkó Kálmán: Országos conscriptio és az állandó katonaság téli elszállásolása 1719-20-ra (Hadtörténeti Közlemények, 1913, 89-105., 247-263. o.). írásait. Az újabb szakirodalomból Zachar József Habsburg-uralom, állandó hadsereg és magyarság 1683-1792 című munkája nyújt átfogó képet a császári haderő magyarországi működését befolyásoló jogi, pénzügyi, és szervezeti keretekről. 9