Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: A Pest Megyei Közgyűlés kapcsolata a császári hadsereggel III. Károly első török háborújának éveiben

A PEST MEGYEIKOZGYULES KAPCSOLATA... ismerjük. Az iratok között találhatók továbbá az állandó hadsereg és a megye közötti elszámolások egy kis része. Ezúttal a megyei gazdálkodás elemző bemutatására nincs lehetőség, ez majd egy későbbi kutatás tárgyát képezi. A források bemutatásából jól látható, hogy csaknem kizárólag a Pest megyei iratanyag került feldolgozásra. Az adózók anyagi terhének változását célszerű lenne összehasonlítani más megyék adataival, valamint a fuvarozási és beszállásolási panaszok vizsgálatára is ki kellene térni, ám terjedelmi okokból e tanulmány keretei között nincs erre lehetőség. A téma teljes körű bemutatásához szükséges a Magyar Országos Levéltár kancelláriai és kamarai irategyüttesének valamint a bécsi hadi és kamarai levéltárban (Kriegsarchiv, Hoßiamm er archív) található iratok, különösen a beszállásolást szabályozó regulamentumok további vizsgálata. Jelen dolgozat csupán első lépés az állandó hadsereg és Pest-Pilis-Solt vármegye kapcsolatának részletes vizsgálata felé. Jogi keretek A Mohács utáni Magyarországon a folyamatos háborús helyzet, a hadsereg átalakulása és a zsoldosok alkalmazása megkövetelte, hogy a végvárak fenntartásához szükséges kötelezettségeket újra meg újra írásba foglalják. Az alábbiakban elsősorban azokat a jogszabályokat mutatjuk be röviden, amelyek a megyék és lakosaik hadsereggel szembeni kötelezettségeit szabályozták, és még a XVIII. század első évtizedeiben is döntő hatást gyakoroltak a lakosság mindennapi életére. A jobbágyokat és városi polgárokat érintő egyik legjelentősebb teher a katonai személyek és hadi anyagok fuvarozása (forspont vagy előfogat-állítás) volt, amelyet első ízben az 1538. évi XII. te. foglalt írásba: minden húsz füst után egy szekeret kell a hadsereg rendelkezésére bocsátani hadi szerek szállítására. A sereg élelmező mesterének feladata, hogy ügyeljen a szállítók arányos terhelésére." 1559-től a sereg főtisztjeinek kötelessége a szállított hadiszerek árának megtérítése."' Négy évvel később újabb törvényben szabályozták - ezúttal sokkal részletesebben - a hadi szállításokkal kapcsolatos kérdéseket, vagyis a jobbágyoknak a hadifelszerelés, a szabad királyi városoknak az ágyúszállítási kötelezettségét.

4 A jobbágyokat csak végszükség esetén lehetett ágyúk fuvarozására kötelezni tekintettel arra, hogy nem rendelkeztek megfelelő kocsikkal és szekerekkel. 1655ben már nemcsak az ágyúk, hanem a katonák zsoldjául szolgáló posztó szállítását is a 2 Corpus Iuris Hungarici CD kiadás (továbbiakban CJH CD), Esztergom, 1999. 1538. XII. le. ' CJH CD, 1559. XVI. te. 3. §. 4 Ezt a szokást megerősítette az 1595. évi L. te., 1599. XXVII. te, 1600. évi XIV. te. azzal a kikötéssel, hogy, ha a városok szállítási kötelezettségeiknek nem tudnak eleget tenni, akkor a király fog az ágyúk szállításáról gondoskodni. Továbbá fenntartja a városok ágyúszállítási terhét az 1602. évi XI. te. és az 1609. XV. te. 5 CJH CD, 1563. XIV. te. 10