1956 Pest megyében II. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006.)
III. Válogatott szemelvények a járási, városi, és községi iratokból - 5/b. Az október események hatása az oktatásra a Gödöllői járásban 1957. február 8.
III. VÁLOGATOTT SZEMELVÉNYEK A JÁRÁSI, VÁROSI, ÉS KÖZSÉGI IRATOKBÓL Tudomásul kell vennünk, hogy a nevelők világszemlélete még nem egységes. Vannak közöttük idealista világnézetet vallók, templomba járók - de ezért nem mellőzhetjük őket. A nevelők körében tapasztalható véleménykülönbség a múlt hibás politikájának megítélésében, maguk között vitáznak a szocializmus kifejlődésének ilyen vagy olyan útjairól. Minden nevelő előtt tisztán áll a követelmény, hogy tanítási óráikat nem használhatják fel a külön nézeteik hirdetésére, nem befolyásolhatják tanítványaikat hittanórára és templomba járásra. A velük való foglalkozás kiindulópontja, amiben nagy többségük egyetért a szocialista társadalmi rendszer a népi demokratikus államrend és az iskolák állami jellege. Nem kívánják vissza a különféle típusú felekezeti és községi iskolákat. A pedagógusok felelősségének ma elsősorban a fegyveres ellenforradalom utáni magatartásban, a helyes és reális politikai helyzetet értékelő tantestületi szellem kialakításában kell megnyilatkoznia. Az egységes nevelőtestületi állásfoglalást - ami még nincs meg - ráható és meggyőző munkával ki kell alakítani. Nevelőink tartózkodó magatartását azzal indokolják, hogy érveken túl tényeket és tetteket várnak annak biztosítékaként, hogy a múlt hibái oktatási vonalon nem fognak megismétlődni. A pedagógusok reális megítéléséhez figyelembe kell venni jogos sérelmeiket is. 10 éven át mostohán bántak velük. Méltatlanul sok terhet raktak a tanítóra, csak kértek és követeltek tőlük és keveset kaptak. Sokszor bizalmatlanok voltak irántuk, sokszor igazságtalanul támadták őket, ha felemelték szavukat a rossz tankönyvek, a gyermekek életkori sajátosságainak nem megfelelő tananyag miatt. Sérelmesnek találták azt a pedagé)gusellenes hangulatot, ami az elmúlt hetekben általánosan kezdte felütni a fejét a sajtóban. Úgy látták, hogy ennek reális alapja nincs. Művelődéspolitikánk hibájából adódott, hogy nevelőinknél is, de főleg tanulóink gondolkodásában kettősséget formált ki. Nem engedte kibontakozni az igazi patriotizmust, mert hazánk és népünk lekicsinylésével kellett összekötni a más népek iránti szeretetre nevelést. A visszafojtott nemzeti érzés, a Szovjetunió előtérbe tolása, dicsérgetése - mely ellen a szovjet elvtársak is tiltakoztak - szovjetellenes felfogássá fejlődött. A magyar nemzeti irodalom alakjairól, nemzeti múltunkról egyoldalúan, hiányosan lehetett tanítani. A tanítási anyagot zsúfoltság, a napi politikától való függése, gyakorlatilag nem igazolt dogmák kritikátlan sulykoltatása jellemezte. A sorozatos módosítás, tankönyvcsere, a való élettől való elszakadás kételyt ébresztett a nevelőkben és tanulókban egyaránt, megrendítette valóságérzetüket. Ezt a zavart növelte az iskola és a család felfogásának kettőssége is. Más vélemény hangzott el az iskolában, más odahaza, pl. az életszínvonal, a termelés, a tervteljesítési kérdések erőltetett felvételével és a ráadott feleletekkel kapcsolatban. Az ellentmondás a tanult ismeretek és a tanulók környezetében tapasztalt valóság között bizalmatlanná tette nevelőjével szemben, cinikussá, kétszínűvé nevelte a gondolkodó ifjúságot. Ezért vált nehézzé a szocialista erkölcs normáinak meghonosítása a gyermekek jellemében, de a jellemnevelést megnehezítette az a körülmény is, hogy még nincs kidolgozva a szocialista erkölcsi nevelés tudományos rendszere. Mindez együttesen nagyban hozzájárul a pedagógus tekintélyének lerombolásához. Jogosan sérelmezik, hogy a pedagógusok megbecsülése társadalmi fontosságukhoz mérten nem volt megfelelő. Nem fokozta megbecsülésüket a tsz szervezésébe, begyűjtésbe, kölcsönjegyeztetésbe való bevonásuk. A többi értelmiségi csoporthoz képest alacsonyabb fizetést kaptak. /Amíg egy nevelő 702 Ft-tal kezdett, addig tanítványaik 1-2 év után 1100 5 158
