1956 Pest megyében II. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006.)

III. Válogatott szemelvények a járási, városi, és községi iratokból - 5/b. Az október események hatása az oktatásra a Gödöllői járásban 1957. február 8.

III. VÁLOGATOTT SZEMELVÉNYEK A JÁRÁSI VÁROSI, ÉS KÖZSÉGI IRATOKBÓL Ft-os keresettel dicsekedtek. / Mindezek alapján a pedagógusok úgy érezték, hogy szerepük az értelmiségi munkakörben nem tartozik a jelentősek közé. Ezt az értékelést a jelenleg kialakult eszmei álláspont szemszögéből végeztem. Az egyes emberek magatartásának reális megítélésénél figyelembe kell venni az akkori adott, kényszerítő helyzetet. b./ Az események kihatása a tanulókra. Nevelőink általában hamar megtalálták helyüket és higgadt viselkedésüknek tudható be, hogy tanulóink hamar visszazökkentek az iskolai munkába. Olyan megnyilatkozásokra nem kapunk jelzést, ami akár a vallásoktatásban részt nem vevők elleni izgatásban, vagy a funkcionáriusok gyermekeinek hátrányos megkülönböztetésében nyilvánult volna meg. Nagytarcsán volt olyan jelenség, hogy néhány tanuló zsineggel egymást huzigálta derekánál fogva, de a rendőrség, valamint a községi vb az igazgatóval egyértelműen megállapította, hogy politikai színezet nélkül, játékos csínytevés volt. Ellenséges hangulat a gyermekek részéről 1 nevelő felé nyilvánult meg Vácszentlászlón, aminek leszerelése a testület összefogásával már nagyjából sikerült. Az események hatása következtében a tanulmányi fegyelemben mutatkozott lazulás. Szaporodott az igazolatlan hiányzások száma. Az otthoni tanulás elhanyagolása volt a legáltalánosabban észlelhető tünet. c/ A hitoktatás helyzete. Valkón volt a legerősebb a vallásos irányzat betörése az iskolába, ahol a nemzeti bizottság írásban elrendelte a feszületek felrakását, a tanítás előtti és utáni imádkozást és a vallásos köszöntést. Követelte, hogy a tanulók nevelői kísérettel járjanak templomba. Azóta a vallási jelvények levétele rendben megtörtént. Nincs tudomásunk olyan jelenségről, hogy a nevelők közül valaki a lelkiismereti szabadság elvét megsértve a hitoktatás általánossá tétele érdekében tevékenykedett volna. A hitoktatást újólag szabályozó rendelet megvalósítása nem okozott problémát. A legvallásosabb községeinkben is zökkenő nélkül elérték, hogy csak azok vesznek részt a hitoktatásban, akik szeptember előtt beiratkoztak. Az iskolába beírt tanulók 54%-a jár hittanra. Legmagasabb az arány Dányon: 88,6%, Mogyoródon: 77,5%, Szadán: 74,5%, Nagytarcsán: 73%, Zsámbokon: 66,6%. Legkedvezőbb a gödöllői fiúiskolában és Máriabesnyőn: 40%, Kistarcsán: 36% gödöllői leányiskolában: 47%, Csömörön: 48%, Kerepesen: 49%. A pedagógusok álláspontja az, hogy a hitoktatást el kellene különíteni az iskolától. d./ Az idegen nyelv oktatásának helyzete. A fakultatív nyelvtanulással kapcsolatos rendelkezések többször változtak, ami megnehezítette a nevelők állásfoglalását a tanulók előtt. A szülők részéről a józan megfontolást elhomályosító hangulatnak tudható be, hogy a nyelvválasztás idején politikai színezetet adtak a kérdés eldöntésénél. Semmi nem indokolta a német nyelv térhódítását, különösen a VII., VIII. osztályokban, ahol már harmadik, negyedik éve az orosz nyelvet tanítják. A tanulók meggyőzősétől és a személyi feltételektől függően jelenleg a nyelvtanítás az alábbiak szerint történik: Dányon, Valkón, Vácszentlászlón, Zsámbokon nincs nyelvoktatás, koráb159