1956 Pest megyében I. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006)

KÉPEK JEGYZÉKE: - 2. A szovjet katonák barátkozásuk jeléül ilyen jelvényeket osztogattak a gyerekeknek Nagykőrösön a forradalom idején

ELŐSZÓ HELYETT tokát, nyomtatványokat és fotókat gyűjtött össze az utókor számára a forradalomról.

95 Az „Egy mondat a zsarnokságról" című versért Illyést, aki évekig önként visszavonult a nyilvánosságtól, nem merték megbüntetni, de a vers birtoklásáért, terjesztéséért börtön járt. 1957. januárjában kezdtek megtelni a börtönök, és a január 12-én bevezetett gyorsított büntetőeljárás eredményeként egyre több forradalmárt végeztek ki. Közülük sokan nem is próbáltak elmenekülni a hatóságok elöl, mert komolyan hittek a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány amnesztiaígéretében. Pedig az is csak egy volt a sok be nem tartott közül. Az elítéltek többsége munkás (34,5 %) és paraszt (38,5 %) származású volt, együttesen tehát 73 %.

% A statáriális bíróságok mellé - kimondottan politikai perek lebonyolítására - 1957. április 6-án felállították a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsát, amelynek ítéleteivel szemben nem lehetett fellebbezni. Ekkor hozták haza Romániából Nagy Imrét és társait, ekkor kezdődött az a szégyenteljes jogi procedúra, amelynek végén 1958. június 16-án meggyilkolták Magyarország miniszterelnökét. Nagy Imre helytállása a bíróság előtt meglepte politikai ellenfeleit. Korábbi hibáit jóvátette az a viselkedése, ahogy vádlói és későbbi gyilkosai előtt állt. Hatalmas politikai tapasztalatával sejthette, hogy sorsa nem az igazság kiderülésétől függ. Azt is joggal hihette, hogy róla nem Budapesten, hanem Moszkvában döntenek. Kádár egymásnak is ellentmondó 1957-es nyilatkozatai azt a látszatot keltették, hogy akkor még nem döntötték el Hruscsovék, mi legyen a magyar miniszterelnökkel. Kádár szándékát, elképzelését a perről nyilván ők is ismerték, kétségük sem lehetett afelől, ha szabad kezet adnak a magyar diktátornak, az megpecsételi Nagy Imre sorsát. A szovjet-jugoszláv viszony alakulása azonban jelentős mértékben befolyásolhatta az ügy kimenetelét.

97 Amikor a kapcsolat javult, a per hirtelen félbeszakadt, és az is bizonytalan volt, hogy folytatják-e egyáltalán. 1958 tavaszán, amikor a szovjetek kapcsolata az önálló utat járó jugoszlávokkal újra megromlott, Hruscsov szabad utat engedett Kádár bosszúvágyának. Ezzel eldöntötték Nagy Imréék sorsát.

98 A perre nem volt befolyással, hogy a bíróság elnöke - dr. Radó Zoltán - betegségre hivatkozva visszalépett a tárgyalások vezetésétől, és helyét egy pártkatona, Vida Ferenc foglalta el. Neki nem voltak erkölcsi fenntartásai, amikor felakaszttatta Nagy Imrét, Gimes Miklóst és Maiéter Pált. A többi vádlott is súlyos börtönbüntetést kapott.

99 A forradalom leverését követően néhány évnek kellett eltelnie, hogy a bel- és külpolitikai téren egyaránt megerősödött Kádár-rendszer rést nyisson a börtönök kapuin. Ez több évig tartó folyamat volt, és először csak korlátozott mértékű amnesztiát hirdettek, ami később lett nagyobb szabású. Hozzájárultak ehhez az amerikai kormánnyal folytatott 95 Kosáry az Egyetemi Könyvtár igazgatójának, Mátrai Lászlónak elvitte az összegyűjtött dokumentumokat (mint közölte vele: "robbanóanyagot"), hogy helyezze el a könyvtárban. Az igazgatói páncélszekrényben elrejtett anyag a hatóság tudomására jutott, s valóban nagyot „robbant": A professzor 4 évet kapott azzal a váddal, hogy a nyugatiak számára akarta átadni az összegyűjtött iratokat.(Kosáry Domokos személyes közlése). 96 Gergely-Izsák im. 405. 1. Mindezen adatok nem zavarták a szocialista sajtót abban, hogy évtizedeken keresztül az „ellenforradalom" fő bűnöseinek a Horthysta tiszteket, a klerikális főpapokat és az imperialista nagytőkéseket nevezzék meg. 97 A nagyhatalmak közötti enyhülés befolyását a perre lásd! Rainer János: Nagy Imre II. 385-386. 1. 98 A per politikai körülményeiről részletesebben olvasható Méray im. 353-355.

1. 99 Kopácsi Sándor életfogytiglan, Donath Ferenc 12 év, Jánosi Ferenc 8 év, Tildy Zoltán 6 év, Vásárhelyi Miklós 5 év. 33