1956 Pest megyében I. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006)

KÉPEK JEGYZÉKE: - 1. A magyar ifjúság híres tizenhat pontja

ELŐSZÓ HELYETT kasok és párttagok álltak, akik nem akarták a népi demokratikus rendszert megdönteni, csak demokratizálni. Azt is kijelentette, hogy hiba volt a magyar vezetés részéről az elején ellenforradalomnak minősíteni az eseményeket.

59 Néhány órával később, megismerve a szovjetek véleményét, módosítani kényszerült saját értékelését. November első napjaiban, amikor a fővárosban mind több hír érkezett a szovjet csapatmozgásokról, vidéken konszolidálódott a helyzet. Sorra alakultak a helyi forradalmi testületek, és csak elvétve akadtak olyan hangok, amelyek a szocializmus addigi vívmányait meg akarták volna semmisíteni.

60 A rossz hírek akkor értek hozzájuk, amikor nagy lendülettel és bizakodással láttak hozzá egy szabadabb élet megteremtéséhez. Néhány városban már november 3-án megtudták azt, amit a budapestiekkel november 4-én hajnalban ágyúszó tudatott: itt vannak az oroszok! Ugyanis a szovjet csapatok több vidéki laktanyát már harmadikán körülzártak és megadásra szólították fel a magyar csapatokat. Mivel néhány helyen a szovjetek tüzet nyitottak, a Nemzetőrség országos parancsnoka, Király Béla

61 Nagy Imrétől kért engedélyt a tűz viszonzására. A miniszterelnök ezt megtagadta, nem akart ürügyet szolgáltatni a nagyobb támadásra. Megelégedett azzal, hogy a szovjet nagykövetségnél tiltakozott a szovjet akciók és a páncélosok egyre nagyobb számban történő benyomulása ellen. Ugyanis eközben több száz harckocsi lépte át a határt és indult meg a főváros felé. Mindezek ellenére november 3-án békés képét mutatta Budapest. A közbiztonság, hála a nemzetőri-rendőri vegyes alakulatoknak, napról-napra javult. Az ellenszegülőket lefegyverezték, őrizetbe vették. így járt az egyik fegyveres csoport parancsnoka, Dudás József is, akinek emberei november 3-án megtámadták a külügyminisztérium épületét. Nagy Imre utasítására letartóztatták Dudást, ami a kormány rendteremtő erejét és határozottságát mutatta.

62 Az újonnan alakult politikai pártok elkezdhették működésüket, új napilapok jelentek meg, közöttük az MDP utódaként megalakult szocialista párt - az MSZMP - lapja, a Szabad Népet felváltó Népszabadság.

63 A szovjeteket nem érdekelte a konszolidálódó magyar közélet. Ok már döntöttek, és Hruscsov 2-3 napot szánt a „rendcsinálásra". A lényeget tekintve nem sokat tévedett. Bár még egy hét múlva is volt itt-ott fegyveres összecsapás, ezek már nem változtattak a lényegen. A magyar forradalom elvérzett, és a szabadság, amiért annyi vér folyt a pesti utcákon, oda lett. A következő hónapok eseményei megmutatták a világnak, mennyit ér a szovjetek adott szava, mennyire vehetők komolyan a népek szabadságáról, az önrendelkezésről hangoztatott talmi szólamaik. Moszkvában és a többi szocialista államban az elvtársak diadalt ültek. Szuez után a magyar kérdésben is ők győztek, és ez Hruscsovék számára azt mutatta, hogy nagy lépést tettek a szocializmus világméretű győzelme felé. Ezek a pillanatnyi győzelmek félrevezették a szovjet vezetést, azt hihették, hogy a kapitalizmus veresége elkerülhetetlen és néhány évtizeden belül bekövetkezik. Őszintén hittek a tőkés társadalmi rend 59 Bihari im. 212.1. 60 A kádári rendcsinálás időszakán végighúzódott az az ellentmondás, hogy az ellenforradalmi veszély miatt kellett, mintegy a munkásosztály védelmében fellépni a munkástanácsok, forradalmi- és nemzeti bizottságok ellen. 61 Király Béla vezérőrnagyot november 3-án nevezte ki a Forradalmi Karhatalmi Bizottság a Nemzetőrség főparancsnokává. Méray im. 311.1. 62 Méray im. 313. 1. 63 A Népszabadság első száma november 2-án került kiadásra. Első oldalán Kádár János november 1-jei rádióheszédét hozta, amelyben bejelentette az új párt, az MSZMP megalakulását, valamint hitet tett a forradalom vívmányai mellett. 26