1956 Pest megyében I. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006)
KÉPEK JEGYZÉKE: - 1. A magyar ifjúság híres tizenhat pontja
ELŐSZÓ HELYETT összeomlásában, a szocialista, vagy a még ennél is jobb kommunista formáció megállíthatatlan térhódításában. Azzal végképp nem számoltak, hogy néhány évtized múlva a szocialisták legyőzhetetlennek kikiáltott társadalmi berendezkedése kártyavárként roskad össze, s temeti maga alá a nagy Szovjetuniót és követőit. Arra sem gondolhattak, hogy éppen az általuk levert magyar forradalom lehetett az első szög a szocializmus koporsójában. Azok körében, akik valóban hittek a szocializmusban (kommunizmusban) , 64 és a Szovjetunióra úgy tekintettek, mint a népek szabadságharcainak legfőbb támogatójára, nagy volt a csalódás és a kiábrándulás. A nyugat-európai kommunista pártok egy része nyíltan bírálta a szovjet vezetést, tagságuk pedig tömeges kilépéssel tiltakozott a magyar szabadságharc vérbefojtása ellen. A testvéri kelet-európai államok vezetőinek nem voltak ilyen skrupulusaik, az egyszerű emberek közül azonban sokan kaptak súlyos büntetést ezekben az országokban, mert rokonszenveztek a magyar forradalommal. Magyarországon a szovjet beavatkozást követően Kádár és hívei falba ütköztek. Hiába győztek a szovjet fegyverek, nem mindent lehetett tankokkal elintézni. Miután november 4-én hajnalban a szolnoki rádió hullámhosszán bejelentették a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulását, rögvest szovjet segítséget kértek a szocialista vívmányok megvédésére. A szovjeteknek - ők hívás nélkül is készek voltak bárhová bevonulni - 100 ezer katonája állt készenlétben, hogy a „Forgószél" nevű hadműveletben lefegyverezzék a magyar helyőrségeket, és megszállják a forradalmárok által ellenőrzött állásokat. 6 '' A Tökölre hívott magyar katonai küldöttséget hitszegő módon tőrbecsalták, és Maiéteréket a szovjet Állambiztonsági Bizottság (KGB) vezetője, maga I. A. Szeröv hadseregtábornok tartóztatta le. Mai ismereteink szerint a budapesti harcoknak mintegy 2200 halálos áldozata lett, a regisztrált sebesültek száma elérte a 19 220 főt. 66 A Központi Statisztikai Hivatal 1957 januárjában kiadott ideiglenes jelentése szerint a sebesültek fele 19 és 30 év közötti volt, míg egynegyedük a 18. évét sem érte el. 67 Hasonlóan súlyos veszteség volt az ország számára, hogy 200 ezer ember, többnyire fiatal, elhagyta az országot. Mozgékony, tettrekész emberek mentek el, s nagy részük soha nem tért vissza. Máig nem tudta kiheverni az ország ezt a hatalmas vérveszteséget. Pest megyében viszonylag kevés helyen volt összecsapás a szovjet csapatokkal, elvétve azért előfordult, hogy a főváros ellen felvonuló szovjetekre rálőttek (pl. Veresegyházán, Kistarcsán, Ürömön, Budaörsön, Vácon). 68 A legtöbb helyen a felkelők és nemzetőrök belátták, hogy a fegyveres ellenállás felesleges véráldozatokkal járna, ezért elálltak a harc felvételétől. A Budapestről november 4-e után kiszoruló fegyveresek ugyancsak a megye területén próbálták rendezni a soraikat, s eközben többször kerültek harcérintkezésbe a szovjet csapatokkal. Ilyen ütközet volt november 9-én a nagykovácsi kastélynál, ahol Király Béla, a Nemzetőrség főparancsnoka több száz fegyveressel védelmi állásokat hozott létre. 64 A kettő közötti különbséget vulgáris formában akként határozták meg az emberek, hogy a szocialisták csak a társadalomban lévő hibákat látják, a kommunisták viszont a kivezető utat is. 65 52 magyar helyőrséget zártak körül és fegyvereztek le. A Magyarországon állomásozó szovjet csapatok parancsnokává ekkor már I. Sz. Konyev marsaik nevezték ki, aki egyben a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek is a főparancsnoka volt. Gergely - Izsák im. 396-398. 1. 66 Uo. 398.1. 67 Az adatokat ismerteti Gosztonyi im. 205.1. 68 Böőr - Takács im. 297-298.1. # 27
