1956 Pest megyében I. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006)
KÉPEK JEGYZÉKE: - 1. A magyar ifjúság híres tizenhat pontja
ELŐSZŐ HELYETT népét. Másnap az ENSZ-hez fordult és kinyilvánította Magyarország semlegességét, valamint kérte a nagyhatalmakat ennek biztosítására. Mivel a szovjet beavatkozásról a döntést Hruscsovék már korábban meghozták, a fenti bejelentésnek nem volt szerepe a későbbi támadásban. Az azonban igaz, hogy a magyar semlegesség kinyilvánítása beláthatatlan következménnyel járhatott volna a környező országokra nézve, amelyeket a magyarhoz hasonló „megbonthatatlan barátság" fűzte a Szovjetunióhoz. Nem tudni, Nagy Imre mennyire hitt a szovjet vezetőknek, Andropovnak, Hruscsovnak. Moszkvában töltött emigrációja alatt megismerte Molotovot, Szuszlovot, Mikojánt és a többieket. Kétsége sem lehetett afelől, hogyan vélekednek egy uralmuk alatt lévő kis nemzet szabadságvágyáról. Valószínű, hogy előre tudta a végjáték eredményét, az ENSZ-hez intézett üzenete pedig az utolsó szalmaszál megragadása volt. Az is lehet, hogy már az utókornak szólt, és politikai végrendelete részeként már a szép elmúlást készítette elő. Ekkor még Kádárt maga mellett tudta, azt az embert, aki november elsején még maga jelentette be a Magyar Dolgozók Pártjának kimúlását, s egy új szocialista párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt megalakítását. 56 Az alakuló aktívaülést október 31-én délután tartották a párt Nádor utca 26. számú házában. Az ülés előadója Kádár volt, aki szükségesnek tartotta egy új szocialista párt létrehozását, mert a régiben már senki sem bízott. Az alapító gyűlésen mintegy 100-150 ember vett részt, és a hangulatra jellemző, hogy néhányukban felmerült az illegalitásba vonulás lehetősége. 57 Kádár november 2-án már nem volt Nagy Imre mellett. Egyes források szerint Münnich unszolására lelépett, s elkezdte dicstelen pályafutását, amelynek végén - a sors kiszámíthatatlanságának köszönhetően - meg kellett élnie az általa hóhérkézre juttatott politikai ellenfeleinek rehabilitálását. Még bomló agyával is felfogta, hogy a nevével fémjelzett korszaknak, három évtizedes látszatsiker után vége. Rendszerét azok segítettek elföldelni, akiket saját hívének tekintett, akiknek az ő Káin-tette teremtette meg a lehetőséget, hogy hatalmon legyenek. Emlékezhetett 1956. november 2-ára, amikor Münnich társaságában átállt a szovjetek oldalára. Itthon nem vádolták soha, külföldön annál inkább szemére vetették, hogy cserbenhagyta hazáját és barátait, a felkínált hatalomért elárulta őket. A forradalom sorsán egyéni döntése valószínűleg nem változtatott, mindig akad valaki, aki elvégzi a piszkos munkát. Nagy Imre nem tudott Kádár átállásáról, talán el sem hitte volna. Hiszen olyan elítélően, szinte gyűlölettel nyilatkozott a sztálinistákról, minden radikális kormánylépést határozottan támogatott, szót emelt a szovjet katonaság kivonásáért. Nem hitt Kádár árulásában, azt pedig végképp nem gondolta, hogy néhány hónap múlva éppen Kádár fogja őt árulással, hazaárulással, a munkásosztály elárulásával megvádolni. November 2-án Kádár János Münnich Ferenc és Bata István (volt honvédelmi miniszter) társaságában már a szovjet vezetőkkeL 8 tárgyalt Moszkvában. Itt még úgy értékelte a forradalmat, hogy abban az értelmiség játszotta a vezető szerepet, a felkelők élén mun56 Kádáron kívül az előkészítő bizottság tagja lett: Nagy Imre, Donath Ferenc, Losonczy Géza, Lukács György, Kopácsi Sándor, Szántó Zoltán. Néhány nap múlva a jugoszláv követségen voltak, ahová Kádár elöl bemenekültek. 57 HuszárTtbor: Kádár János politikai életrajza 1912-1956. 1. kötet324. 1. 58 A tárgyaláson szovjet részről Bulganyin, Vorosilov, Kaganovics, Mikojan, Molotov, Szaburov, Szuszlov és Brezsnyev vett részt. Hruscsov és Malenkov csak másnap találkozott Kádárral, mert ekkor még Brioniban voltak Titonál. Bihari im. 211. 1. 25
