1956 Pest megyében I. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006)

KÉPEK JEGYZÉKE: - 1. A magyar ifjúság híres tizenhat pontja

ELŐSZÓ HELYETT Amikor a szovjet kormány nyilatkozata másnap - okté)ber 31 -én - megjelent a budapesti lapokban, Moszkvában már minden megfordult, és az engedékenységből harcos álláspont lett. Hruscsov és az SZKP Politikai Bizottsága a magyar forradalom eltiprására szavazott, és azonnal hozzákezdtek a tervük végrehajtásához. Döntésükben szerepet játszhatott a szueziválság számukra kedvező alakulása mellett az, hogy az Egyesült Államok diplomatái többször kijelentették, miszerint az USA - tartva magát a jaltai és potsdami megállapodásokhoz - nem tekinti lehetséges szövetségesének a kelet-európai, a második világháborút követően a szovjet érdekszférához tartozó népeket, valamint az a jogos aggodalom, hogy a magyar példa esetleg kedvet ébreszt a szabadság iránt a környező országok népeiben." Néhány viharos Hruscsov-utazás következett a szövetségesekhez, ahol a lengyelek kivételével mindenki rábólintott a szovjet javaslatra, a magyar forradalom katonai leverésére. Ezt követően már csak azt az embert kellett megtalálniuk, aki hajlandónak mutatkozott a szovjet segítséget megkérni, a szovjet csapatokat Budapestre hívni. Ezt az embert - Tito javaslatára - Kádárban találták meg. Es Kádár vállalta. Az elkövetkező egy-két napban - nem is sejtve, hogy a nemzetközi színtéren már eldöntötték Magyarország sorsát - a forradalom teret nyert az egész országban. Október utolsó napjaiban még volt néhány helyen fegyveres összecsapás egyes vidéki városokban a katonaság és a fegyveres felkelők között, de november elejére a harcok teljesen megszűntek. Az országban szinte mindenütt átalakult a régi közigazgatás, nemzeti illetve forradalmi bizottságok jöttek létre az ügyek vitelére, nemzetőrségeket szerveztek a közbiztonság biztosítására. Habár Pest megyében az említett okok és az idő rövidsége miatt a központi közigazgatást nem sikerült megszervezni, a településeken megalakuló forradalmi szervek sikeresen vették át az irányítást. Már történt rá utalás, hogy ott, ahol lehetőség nyílt rá, a régi vezetők igyekeztek átmenteni hatalmukat és befolyásukat az új testületekbe. Volt, ahol ez kemény vitákhoz vezetett, és néhány viharos falugyűlésről is tudunk, ahol komoly összetűzések után, néha még erőszakot is alkalmazva zavarták el a régi tanácselnököt, párttitkárt. A békés építőmunkára azonban nagyon kevés idő maradt a településeken. A szovjet csapatparancsnokok már megkapták a forradalom leverésére szóló parancsukat és a támadás megindulásáig már csak néhány nap volt hátra. November 1-jére Nagy előtt világossá vált, hogy Moszkvában fordulat következett be. Ennek ellenkezőjéről a szovjet nagykövet, Jurij Andropov hazudozásai sem győzték már meg. Világos volt előtte, hogy szovjet katonai támadás várható a legrövidebb időn belül. Elsején még mellette volt Kádár is, aki akkor még azt közölte a szovjet követtel, ha kell, puszta kézzel küzd a szovjetek ellen. Aznap délután a magyar miniszterelnök továbblépett: Andropovval - aki továbbra is mellébeszéléssel húzta az időt - közölte, hogy Magyarország, tekintettel az országunk területén történt szovjet csapatmozgásokra, azonnali hatállyal felmondja a Varsói Szerződést és kinyilvánítja a semlegességét. Ezt közölték a külföldi tudósítókkal, majd késő este a rádióban Nagy Imre minderről tájékoztatta Magyarország 55 A legfontosabb nyilatkozat, amely megnyugtatta a szovjeteket, J. F. Dulles amerikai külügyminisztertől érkezett, aki október 29-cn megüzente Hruscsovnak, hogy az Egyesült Államok a kelet-európai államokat nem tekinti potenciális katonai szövetségesének. így tehát Magyarországot sem. 24