1956 Pest megyében I. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006)

KÉPEK JEGYZÉKE: - 1. A magyar ifjúság híres tizenhat pontja

ELŐSZÓ HELYETT óvári ÁVH-laktanya előtt történt. Mintegy száz halálos áldozata lett, ami tovább szította a gyűlöletet országszerte a kék parolisok iránt. A kormánynak tovább kellett lépnie, ha végképp nem akarta, hogy a hatalom kicsúszszon a kezéből. Nagy Imre ekkor már szinte naponta változtatott a kormány összetételén. Bár október 27-én már kimaradtak a régiek közül olyanok, mint Hegedűs András, Piros László, Bata István, Marosán György, ez még mindig kevés volt a nagyobb változást követelőknek. Nagy Imre nem volt könnyű helyzetben, mert pártbeli ellenfelei terveket dolgoztak ki a forradalom menetének megakasztására. A Honvédelmi Minisztérium több magas rangú régi kádere - szovjet egységek bevonásával - elhatározta a budapesti ellenállási gócpontok

44 felszámolását. Ez elsősorban a Corvin-köz (vele együtt a Kilián laktanya) elleni támadást jelentette, ahol a legerősebb volt a forradalmárok állása. A terv szerint a támadás október 28-án, vasárnap reggel indult volna meg, de Nagy Imre ellenállásán meghiúsult. A miniszterelnök ugyanis a sarkára állt. Közölte a katonai vezetőkkel, hogy a támadás esetén lemond miniszterelnöki posztjáról. Ezzel a lépéssel nagyon sok fiatal forradalmár életét mentette meg, és megerősítette pozícióját a pártközpontban is. Október 28-án Nagy további sikereket ért el. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének - történetében az utolsó - ülésén Gerő hívei végleges vereséget szenvedtek, s ami a legfontosabb, a Budapesten tartózkodó szovjet vezetők - Mikoján és Szuszlov - is helyeselték a Nagy-kormány intézkedéseit. Hivatalossá vált az a nézet, hogy az október 23-án kitört felkelés nem minősíthető ellenforradalomnak, továbbá helyeselték a nemzeti függetlenség és szuverenitás kivívását célként megfogalmazni. Elrendelték az általános és azonnali tűzszünetet, a levitézlett AVH helyébe új rendőrség szervezését határozták el, bevezették a Kossuth-címert, nemzeti ünneppé nyilvánították március 15-ét. Mindezeket a rádión keresztül maga Nagy Imre közölte az ország népével, és azt hitte, hogy hozzá hasonlóan mindenki elegendőnek tartja az elért eredményeket. 1956 történetében október 28-a mindenképpen fontos dátum volt. Ettől kezdve számolhatunk az új politikai, hatalmi rendszer kiépülésével.

45 Azok a követelések tehát, amelyeket a 16 pontban megfogalmaztak a fiatalok, nagyrészt teljesültek, illetve úgy tűnt, hogy rövid időn belül megvalósulnak. Nagy Imre sikerként élte meg, hogy a Központi Vezetőség helyét egy hattagú pártelnökség vette át, ahonnan a korábbi sztálinisták már kimaradtak. Azt hitte, ezzel a testülettel könnyebben meg tudja valósítani céljait. O még mindig a párt vezető szerepét hangsúlyozta, a reformokat is csak az MDP vezetésével vélte megoldhatónak. Még ekkor sem jött rá, hogy a forrongó közhangulat az egész MDP-t ugyanoda kívánta, ahová az AVH-t. A tömegek legfontosabb követelése ekkor már a többpártrendszer bevezetése, és az országnak a Varsói Szerződésből való kivezetése volt, ami együtt járt a szovjet csapatoknak az országból való kivonásával. 44 A fegyveresek legjelentősebb bázisai a Corvin-közben, a Kilián-laktanyában, a Baross téren, a Tűzoltó utcában, a Tompa utcában, a Práter utcában, a Móricz Zsigmond körtéren, a Széna téren, továbbá Újpesten és Csepelen voltak. Egyes adatok szerint a fővárosban 91 fegyveres csoport működött 16 500 fővel. Gergely - Izsák im. 381.1. 45 Bihari Mihály a forradalom 6 szakaszát különbözteti meg könyvében, és október 28-át a fordulat napjának nevezi. Bihari Mihály: Magyar politika 1944-2004, Politikai és hatalmi viszonyok, Bp. 2005. Osiris, 199-200. I. § 20