Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)
TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 34. Szalkszentmárton mezőváros
Mely jövedelmet azelőtt szokásban volt házi kezelés útján lehetne gyarapítani, minthogy azon hasznot, melyet haszonbérbe adás útján a községi vagyontól a bérlők húznak, házi kezelés által maga a község élvezne, és válnék a községre [nézve] jövedelmezőbbé. E tekintetből kívánatos volna, ha a községek vagyonuknak házi kezelésére utasíttatnának, és miután minden községnek legnagyobb érdekében van jövedelme szaporítására befolyást gyakorolni, e célból a községi vagyonkezelés egészen a községek szabad belátására és rendezésre bízatnék, mely szerint a helybéli községi vagyon kezelésére egy város gazdája cím alatti egyén alkalmaztathatnék, ki csupán a községi ingatlanvagyon házi kezelésére rendelve lévén, összes városföldjeit közös erővel műveltetné. A községi bormérési jogot pedig az előbbi szokás szerint a borbíró kezelné, ki a közlakosságtól boraikat átvévén, arra rendelt egyén által méretné, mely által azon cél éretnék el, hogy a hasznot [a] község élvezné. XXXVI. Községi számadások egész ez ideig mind befejezvék, és átvizsgálva vannak. A községi számadások gyorsabb és alaposabb átvizsgálása a helyszínen történhetnék egy az e célra kiküldendő számvizsgáló által, ki a községeket sorjába beutazván, a községi tanács és képviselők közbejöttével számadót tételenkint feloldozná vagy elmarasztalhatná. XXXVII. Községi bíró Dézsi Péter, évi fizetése 63 Ft; községi jegyző Kucsera József, évi fizetése 500 Ft; községi adószedő Gercsényi József, évi fizetése 42 Ft; községi orvos Kálosi Márk, évi fizetése 105 Ft; községi őr Cseh András, évi fizetése 292 Ft; kisbíró Takács János, évi fizetése 21 Ft; 1. tizedes Balog Mihály, 21 Ft évi fizetése; 2. tizedes Takács András, 21 Ft évi fizetése; 3. Kovács Bálint, 21 Ft évi fizetése osztrák értékben. Községi tanácsosok: Horváth Gábor, Nagy Gergely, D. Nagy Péter, Lukácsi János, Gyenes Gábor, Gacs János díj nélküliek. Községi képviselők: Takács Péter, Szálai Péter, Batta József, R. Kovács Lajos, P. Kovács István, Simon Ferenc, Balázs Péter, díj nélküliek. XXXVIII. Reformált lelkész Szallos Mihály, 600 Ft évi fizetéssel, segédlelkész Baranyas Lajos, 42 Ft évi fizetéssel. XXXIX. Régi rom Szalkon van egy, mely a hajdani szalki templom maradványa. Hajdan e vidéken több községek, illetőleg faluk voltak, mint Szalk vagy Szók, 203 Csabony és Szentmárton, melyekre a régi úrbéri perekben akadni, és melyek szerint az előbbi két község részint gyakorta nagyobb árvizek végett, részint a török sajkások gyakortai kitörése és rablása miatt elpusztulván, lakhelyeiket elhagyták és egy községgé alakultak, és Szalkszentmártonnal [Szalkszentmártony] egyesítve lön Szalkszentmárton [!], vagyis a régi 1671. évi pecsétnyomó és okiratok szerint Szók Sz. Márton. Históriai nevezetességül megemlítendő, miszerint Birken 204 krónikája szerint 441. évben 205 Attila hunnai túl a Dunán lévő Dunapentele (hajdanában Potentia vagy Potentiana 206 ) nevű kerített városnál Macrin 207 és Detric 208 parancsnoksága alatt lévő római tábort Solk első okleveles említése 1317-ben történik. PESTY 339. Birken (korábban Betulius), Sigmund von (1626—1681), német költő; történeti műveinek (Der Donaustrand, Spiegel der Ehren) több magyar vonatkozása is van. A Pannónia Secunda elfoglalására indított és 442-ig tartó hun hadjáratok során 441-ben Attila meghódította a dunai városokat és a Dunától délre fekvő sávot kiürített. Pannónia nagy része azonban már 437 körül a hunok kezére került. MÓCSY 1975, 192. Birken valószínűleg Thuróczy János: A magyarok krónikája c. munkáját használta. Birken Tétény és Százhalom közé helyezte el a Potentiana nevű várost, de a római korban ilyen nevű város itt nem létezett, hanem az ókorban Itália déli részén volt. Dunapentele (ma Dunaújváros) római neve Intercisa. Helyesen: Matrinus. Helyesen: Detre. 278
