Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)
TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 7. Cegléd mezőváros
A teljesen elnyomorodott, munkára tehetetlen, gyámol nélküli római katolikus helybeli lakosok ellátására Belkovits István 51 ceglédi volt plébános által 1778. évben saját költségén egy épület állíttatott fel, amelyben 6—7 egyén ellátásban részesül. Ezen úgynevezett szegények házának alaptőkéje 820 Ft 68 kr-ra megy osztrák becsben, mely a ceglédi római katolikus hívek buzgó adakozásából gyűlt be, s részint ezen alaptőkének kamatjai, részint a halottak napján évenként szokásban lévő ájtatos adakozásokból fedeztetnek a szegények ellátására szükséges költségek. XI. Ösztöndíj alapítványok, mikhez a község ajánlási joggal bír, nincsenek. XII. Dologházi alapítványok nincsenek. Takarékmagtár létesítése iránt a tárgyalások most vannak folyamatban, s mihelyt az alapszabályok felsőbbi megerősítést nyernek, s a 2500 ausztriai mérő gabonában meghatározott alapmennyiség részint egyesek adakozásából, részint a községképviselet által megállapítandó kivetés útján begyülend, a takarékmagtárjótékony működését azonnal megkezdendi. XIII. A község mint egyházi pártfogó által templom, kápolna vagy kereszt alapítványok nem kezeltetnek. Egyházi célokra tett alapítványokról lévén szó, megemlíttetik itt, miképp néhai Pajor Antal által 1837. év június 15-én 84 Ft-tal gyászkocsi alapítvány tétetett, mely alaptőkének évenkénti 6%-os kamatai és a kocsi használatáért fizetni szokott járulékok a jó karban tartási költségekre felmennek, úgyhogy ezen alapnak jelenlegi értékállapota nem több 87 Ft 41 kr-nál osztrák becsben. XIV. Községi telkek nem adattak el, következőleg ilyenekből semmi bevétel nem volt. XV. Árvabizottmány kezelése alatti pénzvagyon összesen 92 301 Ft 98 5/10 kr[-ra] megy. XVI. Szegényi pénztár 1837. évi június 15-én Pajor Antal által 400 pengőforintból alapíttatott, melyhez a rendőri kihágásokért megszabott bírságokból, engedély díjakból stb. begyűlt, s 1851. évi május 26-tól kezdve folyvást befolyó összegek hozzácsatoltatván, s a kamatokból fennmaradandó rész is tőkésíttetvén, az így összeolvasztott két alap jelenlegi értékbeli állapota 3087 Ft 27 kr-t tesz osztrák becsben. XVII. Az 1860-iki országfejedelmi adó 83 757 Ft 85 kr, ebből lerovatott 42 534 Ft 28 kr, maradt fenn a III. évnegyedről hátralék 20 284 Ft 10 kr. XVIII. Az 1859/60. [évi] országos közmunka illetőség 3137 igás és 14 385 gyalog napszámból áll, melyből a nagykőrösi, jászberényi és abonyi országutakon folyó év március, április, május és június hónapokban leszolgáltatott 687 igás és 4459 gyalog napszám, megváltatott pedig 48 vontatási és 249 kézi napszám, amelyeknek összesen 165 Ft 87 krra menő váltságdíja már lefizettetett. A munkaerők országos útvonalak fenntartására s helyreállítására fordíttatnak akképp, mint a munkák a megyei építészi hivatal által minden útvonalra nézve felosztatnak. A munkák teljesítése és ellenőrzése tekintetéből pedig a községi elöljáróság ügyel fel. Az országutak és hidak megfelelő állapotban vannak. Országos alapból fenntartott híd van 4, községi költségen felállított és fenntartott pedig 20, melyek közül 4 kőhíd, éspedig 2 országos, 2 pedig községi. A faültetvények megszerezhetése s az országutak és utcáknak fákkali beültetgetése tekintetéből 1857. évben a községnek egyik kertje faiskolává alakíttatott át, melyből a folyó évben is a Cegléd, nagykőrösi és tápiószelei országutak mellé 1400 db szeder-, 1264 db akác-, 505 db kőrös- és 1048 db szilvafa ültettetett ki, s ugyanabban még mintegy 60 000 db kiültetendő csemetefa létezik. 51 Belkovits István (1729—1812) 1772—1794 között ceglédi plébános, majd váci kanonok. CHOBOT W692. 7/
