Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 7. Cegléd mezőváros

XIX. Folyó 1859/60. [évi] községi pótlék 12 929 Ft 53 kr-t tesz, melyből lefízettetett 6444 Ft 71 1/2 kr, fönnlévő hátralék 6484 Ft 71 1/2 kr. XX. Magánjövedelmekbőli bevétele a községnek felsöbbileg jóváhagyott előszámítás szerint 6779 Ft 12 kr, ehhez járul még azon 7832 Ft 33 kr, melyet egyedül a folyó évben vesz be a község a közlegelőkből egy évre haszonbérbe kiadott 2500 hold föld 3/4 jövedelme fejében, a negyedik negyed az uradalmat illetvén. Bevétele továbbá községi pótadóból 12 929 Ft 53 kr, a rendszeres bevételek tehát együttvéve 19 708 Ft 65 kr. Kiadások. Plébániákra, amennyiben a helyben lévő 3 vallásfelekezetbeli papoknak, a római katolikus és református kántoroknak és harangozóknak a város pénztárából terményjárandósági váltságok fizettetnek, következők: római katolikus lelkésznek 126 Ft, kántornak 45 Ft 95 kr, harangozónak 7 Ft 35 kr, összesen 179 Ft 30 kr, református lelkésznek 126 Ft, kántornak 45 Ft 95 kr, harangozónak 2 Ft 94, összesen 174 Ft 89 kr, végre az evangélikus lelkésznek 63 Ft. Ezek szerint a 3 vallásfelekezeti egyházakra fordított kiadás együttvéve 417 Ft 19 kr-t. Ezen összeg azonban külön, mindenik felekezetbeli lakosokra, a kiadások szerint arányosítva vettetik ki s fizettetik be a városi pénztárba. Ami a tanárokra fordított kiadásokat illeti, ilyen gyanánt csak a rajztanár részére a városi pénztárból járó 421 Ft 25 kr, mely a helybeli céhek által ajánlott évenkénti összegekkel 500 Ft-ra egészíttetik ki, említtetik meg, mert a többi tanítók egyrészt a római katolikusoknál az uradalom által, másrészt a többi felekezeteknél maguk a vallásközségek által fizettetnek. Községi tisztviselők fizetésére fölmegy évenként 9174 Ft 22 kr. Kijavításokra jóváhagyatott 600 Ft, kamatokra 3305 Ft. XXI. Cegléd községnek követelési állapota nincsen, sőt, miként alábbi XXXV. szakaszban előadatik, még tetemes összegű tartozásai vannak. XXII. Vámbérrendezés Cegléd községre, hol tudniillik hidak, révek, vámvonalok, vám alá eső utak stb. nincsenek, csak legfeljebb is malomvámok tekintetében vonatkozhatnék, amelyre nézve felsőbb hatósági meghagyás folytán tétetett is a község részéről javallat, de ugyancsak felsőbb leirat szerint a malomvámok az új iparrendtartásban a szabályozás alá esők közé nem soroztatván, azoknak rendezése sem eszközöltetett. XXIII. A fogyasztási adót a község 1858. évi november 1-től egymás után következő 3 évre kihaszonbérelte 18 176 Ft évi bérösszegért, s most községileg kezeltetik. 1860. évre azonban 20 percenttel, vagyis 3635 Ft-tal [és] 20 kr-ral pótlék gyanánt föllebb emeltetett, a mostani haszonbér 21 811 Ft 20 kr. Az eddigi tapasztalat szerint a községnek abbeli törekvése, mely szerint a fogyasztási adóra nézve a magas kincstárral egyezkedni, s azt haszonbérbe venni iparkodott, és sikerült, nemcsak anyagi tekintetben hozta meg gyümölcsét, amennyiben a lakosság a most létező bánásmódnál fogva nincs annyi zaklatásoknak alávetve, mint még a haszonbér zsidó bérlők kezében volt, hanem egyszersmind a célzott erkölcsi hatás és eredmény is eléretett, kívánatos volna ennek következtében, hogy bár továbbra is a község tarthatná haszonbérbe a fogyasztási adót. XXrV. A húskimérés e községben nem szabadalmazott, hanem előbb hatósági engedélytől, most pedig az új iparrendtartás értelmében részint szabad ipar, előleges bejelentéstől függő iparág. S részint előbbi időkben engedélyeztetve, részint az újabb rendtartás által jogosítottan, jelenleg Cegléden 6 mészáros gyakorolja a húsvágást, vannak azután még ezeken kívül 26-an aprómarhavágók. XXV. Ügyködésre jogosított ügyvéd van Cegléden 6, mérnök 1, orvos 3, sebész 1, kereskedő 61, iparos 338. Gyárak és gőzmalom nem léteznek. Céhtanyák száma 10. XXVI. Telekkönyv két tekintetben különböztethető meg, úgymint: hiteltelekkönyv és adó alapjául szolgáló telekkönyv. Az emezt illető előmunkálatok megtétetvék, most azon72