Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

BEVEZETÉS

Nem célunk az 1873-ig fennálló statisztikai bizottság további működését felvázolni, de érdemes megemlíteni, hogy munkásságának eredményét a Statistikai Közlemények hat kötetében jelentette meg 1861 —1864 között. Kitűzött céljait valójában nem tudta elérni, s ezért az akadémia újból szorgalmazta egy statisztikai intézmény felállítását a Helytartótanácsnál, erre azonban csak az 1867-es kiegyezést követően került sor.

5 A következőkben, keresve a kapcsolódást a statisztikai bizottság tevékenysége és forrásunk keletkezése között, egyetlen pontosabb támpontról számolhatunk be az 1860. évi felmérés anyagából (ld. Akasztó község jelentését), mely utal arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia az 1860. május 14-én és 21-én (!) hozott határozata alapján megkereste a Pest-Solt Megyei Hatóságot egy „községstatisztikai" felmérés elvégzése céljából. Ezeken a napokon azonban — mint ez az MTA Kézirattárában őrzött, meglehetősen hiányos iratanyagban végzett kutatás során és a Statistikai Közleményekben közölt bizottsági hírek alapján megállapítható volt — nem tartottak osztályülést az akadémián (a közgyűléseken hasonló tárgyakkal nem foglalkoztak), a statisztikai bizottság pedig még meg sem alakult. Tárgyunk szempontjából érdekes, és az 1860. évi felmérés egyediségét talán megmagyarázó határozatot hozott a statisztikai bizottság az 1860. június 9-én tartott első (!) ülésén: „...a közigazgatási, törvénykezési és pénzügyi hivatalok is lettek volna [!] felkérendők többféle adatok beküldésére, de az ezen hivatalokra vonatkozó határozat a csakhamar bekövetkezett változások miatt függőben maradt".

6 Ennek ellenére Pest-Solt megyéhez érkezett ez ügyben felkérés, de hogy az akadémia melyik osztálya, bizottsága vagy tagja küldhette ki a felmérési kérdőívet, nem tudtuk megállapítani. Amit biztosan tudunk: Pest-Solt megyét megkeresték, a felmérés el is készült 1860. júniusa és októbere között, a válaszok azonban nem érkeztek meg az akadémiához, megrekedtek a megyefőnöki hivatalban. Pest-Solt megye levéltári anyagában — a felmérés iratain kívül — egyetlen nyomot, egy iktatókönyvi bejegyzést találtunk. A Dunavecsei járás szolgabírája 1860. június 5-én iktatta a 2711. szám alatt a Cs. Kir. Kecskeméti Megyehatóság keltezés és szám nélküli (!) megkeresését, melynek tárgyát így rögzítették: „Gesellschaftsleben allgemeine und besondere Vorfallenheiten bis ins kleinste Detail, in kurzem Abschrift zu berichten statistisch von Seite der Gemeinde" (A községi társadalmi élet általános és rendkívüli [nevezetes] jelenségeinek [mozzanatainak] részletes statisztikai leírása röviden [vázlatosan] előadva). A szolgabírói hivatal június 14-én azzal az utasítással küldte ki a kérdőíveket a községekhez, hogy július végéig tegyék meg jelentésüket. A Dunavecsei járási szolgabírói iktatószámon kívül csak a jelentésekben említett járási szolgabírói, néhány városi és községi iktatószámot ismerünk.

7 Megvizsgáltuk, vajon a főváros és a többi megyei hatóság kapott-e ebben az ügyben megkeresést. A rendkívül hiányos Pest-Pilis megyei anyagban — ideértve a szolgabíróságokat és a városokat is — egyetlen iktatókönyvi bejegyzést találtunk: a Váci járás szolgabírája 1860. május 19-én iktatta a 4021. szám alatt Pest-Pilis megye 4297. számú, „Über 5 PÉTER 26. 6 StKözl 1861, 1/292. (Ugyanakkor a statisztikai bizottság 1860 augusztusában megkereste az egyházakat, plébániákat az 1861. március utolsó napján elvégzendő népszámlálás céljából. StKözl 1861/17—21., 293. Ennek töredékes iratanyaga megtalálható az MTA Kézirattárában.) 7 Ezek a következők: Kiskőrösi járás szolgabírája 349. és 390/1860. elnöki sz. (a községeknek június 23-i keltezéssel kiküldve a kérdőív), Dab 520/1860., Foktő 843/1860., Hajós 995/1860. kig., Kecskemét 679/1860. elnöki (benne az osztályokon is iktatott részjelentések), Kiskőrös 1472/1860., Lak 639/1860., Ordas 466/1860., Sükösd 813/1860., Újszász 98/1860. elnöki szám. 6