Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

BEVEZETÉS

Einsendung der biostatischen Verhältnisse der Gemeinde" (A községek biostatikus viszonyairól [jelentés] beküldése) tárgyú megkeresését. A kapcsolódó iratanyag azonban nem maradt fenn, ezért biztosan nem állíthatjuk, de valószínűleg e statisztikai felmérés nem azonos az általunk tárgyalttal, mivel a tárgymeghatározásban szereplő „biostatikus" szót még csak nem is említik az 1860. évi felmérésben és kapcsolódó hivatali iratokban. Tovább kutatva, megkerestük a fővárosi és az összes megyei levéltárat, amelyek kérésünkre kutatást végeztek a náluk őrzött iratanyagban. Minden levéltár nemleges választ küldött, sehol sem találták a felmérés nyomát, még csak iktatókönyvi bejegyzést sem.

8 Kiterjedt-e tehát az egész ország területére az 1860. évi település-statisztikai felmérés, vagy csak egy elvetélt kísérlet volt? Erre biztos választ nem adhatunk, csak valószínűsíthetjük, hogy a terv az ország minden (adó)községére kiterjedő volt. De a bekövetkezett kedvező politikai változások megváltoztathatták, illetve kioltották ezt a szándékot. Azt is elképzelhetőnek tartjuk, hogy a kísérlet egy megyére kivetített próbafelmérés volt, vagy pedig egy akadémikus magánkezdeményezése, ami félbe maradt. A korszakban viszonylag sok, különféle céllal és kezdeményezésre készült — részben publikált, részben kiadatlan — statisztikai felméréssel találkozhatunk, melyeket a hivatalos osztrák szervek végeztek, hogy az ország állapotáról képet nyerjenek. S meg kell említenünk az akadémia által kezdeményezett, valamint azokat a „magáncéllal" készült statisztikai felméréseket is, melyeket a korszak kiváló tudósai, elsősorban Fényes Elek készítettek. Az osztrák hivatalos szervek által az 1850-as évek elejétől szinte folyamatosan bekért statisztikai felmérések és összeírások — pl. 1850-től a katonai célú házösszeírások, az 1850—1851. és 1857. évi népszámlálás és állatösszeírás, az 1857. évi katonai „megrendelésre" készített megyei szintű országleírás,

9 az 1857—1858. évi iskolai felmérés (Schulfassion) stb. — általában rendkívül hiányosan maradtak fenn a megyei levéltárakban az 1860-at követő iratpusztítások miatt, az abszolutizmus kori iratanyagra jellemzően. Az 1860. évi település-statisztikai felmérés a feldolgozást tekintve nem különbözik a korszakban ekkor általánosan elterjedt leíró módszertől. A megadott 39 és 6 kérdésre többnyire szöveges választ vártak az egyetlen válaszadótól, egy-egy „adóközségtől", kinek nevében többnyire a jegyző vagy a bíró, esetenként az esküdtek „ellenjegyzése" mellett, készítette el a választ. Kivételt a megyeszékhely, Kecskemét jelentette, mely nagyságának megfelelően a polgármesteri hivatal illetékes tisztségviselőinek és osztályainak osztotta ki a feladatot. A válaszokat tehát azok fogalmazták meg, akik a legtöbb ismerettel rendelkeztek egy-egy településről. Az 1860. évi település-statisztikai felmérés célja az volt, hogy az adóigazgatás szempontjából legkisebb egység, az adóközség (itt képviselő-testületi funkciót ellátó községi választmány nem működött, csak elöljáróság) szintjén mérje fel több szempontból is annak jelenlegi helyzetét (IV., VI., VIII., IX., XXXVI., XXXVII., XXXVIII., XLL, XLII., XLV. kérdőpont), azt, hogy maga a község a közigazgatás (IV., V., XV., XVI., XXXIV., XXXVII.), a gazdálkodás milyen feltételeivel rendelkezik (XIV., XX., XXL, XXIII., XXIV., XXVII., XXIX., XXXIL, XXXV.); hogyan képes fenntartani és működtetni saját magát (VI., XIV., XX., XXL, XXIL, XXIIL, XXIV., XXVIIL, XXIX.) és intézményeit 8 Hálás köszönettel tartozunk a fővárosi és a megyei levéltárak igazgatóinak és munkatársainak a kért és kapott rendkívüli segítségért. 5 A Kiskunságra vonatkozó felmérést Bánkiné Molnár Erzsébet publikálta A Kiskunság statisztikai felmérése 1857-ben. (Forrásközlés) c. tanulmányában. In: Bács-Kiskun Megye Múltjából XIII. Szerk.: Iványosi Szabó Tibor. Kecskemét, 1994. 7