Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 6. Bogyiszló község

6. BOGYISZLÓ község [Kalocsai járás] Bogyiszló község áll Bel- s Külbogyiszlóból. Belbogyiszló a sajátképpeni közigazgatási község fekszik Pest-Solt megye legnyugotibb részén, az úgynevezett Bogyiszlói-ásás [bogyiszlai ásás] és Tolnai-Duna által képzett szigeten, gyakori vízáradásoknak kitéve. Éjszakról Fadd [Fad], Tolna, nyugotról Tolna, Mözs, Szekszárd [Szegzárd], Őcsény, délről Decs, Gemenc [Gemenci], Sükösd, keletről Dusnok, Fájsz községekkel határos. Külbogyiszló, az 1858 óta önálló adóközség, fekszik az úgynevezett Sárköz közepette, Nádudvar, Hajós, Miske, Dusnok, puszta Izsák

40 s sükösdi határokkal körülvéve. Belbogyiszló lakhelyül, az ehhez 2 mérföldnyi távolban fekvő Külbogyiszló pedig mezőgazdászati részül szolgál a bogyiszlóiaknak. I. Belbogyiszló összes népessége 11 ezer holdnyi területen 430 házszámok alatt 2130 lélek, ezekből 51 római katolikus, 51 görög nem egyesült, 2002 lélek református, 4 zsidó. 1 lelkész, 4 hivatalnok, 1 orvos, 265 földbirtokos, 2 iparos, 2 kereskedő, 3 halász satöbbi. Nemzetiségre mind magyarok, a görög nem egyesülteket kivéve, kik oláh cigányok. II. Belbogyiszlón a közegészségi állapot kedvező. Járványos betegségek a téli időszakban a száj, torok és mell életművei hurutos és csúzos szenvedése, toroklob, tüdőlob és izületi csúzok uralkodnak. Az év tavaszi szakában csorvás

41 többször, kevesebbszer pedig a csorvás, epés és lázak mutatkoznak, a község mocsáros helyiségénél fogva nem ritkák a váltólázak, vízkóros szövődéssel párosulva. A helyhez kötött betegségek pedig a görvélykór, itt-ott bujakór,

42 továbbá köszvény, ritkán tüdő-gümőkór teszik. Háziállatok járványa keh, tüdőbaj és lábfájás. III. Belbogyiszlón csak kaszáló, kertek és nagy terjedelmű legelő lévén, ugyanitt csak széna, kerti vetemények és nagyobb mérvű baromtenyésztés űzetik. Szénája gyakori árvizek folytán rossz, gazos. Az azelőtt híres gyümölcstenyésztés a Bogyiszlói-ásás megnyílta óta a gyakoribb árvizek következményeképp tökéletesen megszűnt. Kerti veteményei a házi szükségletre elegendők. Árvizektől ment esztendőkben baromtenyésztése a legnagyobb jövedelemforrás, mert izmos, csontos jószága igen keresett. A baromtenyésztés csapásaként a temérdek szúnyog s legyek, a területhez véve nagyobb számú farkasok és árvizek tekinthetők. Mezei gazdászata Külbogyiszlón van, melyen 5000 holdnyi területe 150 tanyából az ásásokkal formált akadály és a távolságra számított idővesztés tekintetbe vételével legmegfeszültebb szorgalom és az elemekkeli küzdés mellett tetemesb mezőgazdászat tartatik fenn. Ugyanis 3 ezer holdnyi szántóföldön a legszebb tiszta sárközi búza, kukorica, árpa s zab termesztetik. Piacai: Baja s Kalocsa, megjegyzendő, hogy Külbogyiszlón csupán a földbirtokosoknak van tulajdoni joguk. Kereskedése: barom, szekszárdi bor s búza, mezőgazdászata gabonából áll. Mind a kereskedés, mind a mezőgazdászat nevezetes hátrányban van, mely részint a közlekedés akadályai, részint a józanabb értelmiség hiányának tulajdonítható, mert noha a bogyiszlaiak boraikat a legtisztábban kezelik, búzájok e vidék legnehezebb szemei közé Ma Dusnok része. 41 A gyomorhurut népies elnevezése, melyet, ha lázzal járt, csorvás láznak hívtak. 42 Gümőkór, tuberkulózis. 60