Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)
TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 6. Bogyiszló község
tartozik, e cikkek sem nem keresettek, sem a nép vagyoni állapotának nem felel meg. A bogyiszlai ember csak kényszerülve adja el gabonáját, barmát és borát, semmi tekintettel sincs a piaci árak kedvezményeire, mi csupán elszigeteltségének tulajdonítható. E mellett az újabb mezei gazdászati eszközök s gépek előttök ismeretlenek. IV. A személyes biztonság e folyó 1860. évben nem sértetett meg; a vagyonbátorság azonban sajnos gyakori megtámadásoknak van kitéve. Télen a kisebb lopások, ház-, kamratörések napirenden, a tavasz nyíltától a lólopás, mint eddig is aránytalanul több esetben fordul elő, mint akármely más községben. Oka magának a község elszórt helyzete, Külbogyiszlónak távolléte, honnan legtöbb ló lopatik el, és hol sem elöljáróság, sem más biztonsági személy két csőszön kívül nemigen fordul meg. Oka továbbá a bogyiszlaiak ferde gondolkozása, kik a tolvajlást a belbogyiszlai községházánál fel sem jelentik, okul adván, hogy a felsőbb helyréi feljelentések úgyis sikeredének, inkább maguk nyomozzák a tolvajokat és többeknek sikerül tulajdonukhoz így visszajutni. E folyó 1860. évben Csaplár István, Tóbi János új, Tóth József s Görbe Bénitől külön alkalmakkal 8 ló lopatott. Ezek közül Görbe Béni kéz alatt lovait megkapta, Csaplár István s Tóbi Jánosé a szolgabírói hivatalhoz feljelentettek, Tóbi József pedig azokat most keresi. Belbogyiszló a legrendetlenebbül építve lévén, gyakori tűzveszélynek van kitéve. Folyó 1860. évben egy ház lett a lángok martaléka. Noha legújabban a község elöljárósága részéről az építészi felügyelet legszigorúbban gyakoroltatik, mégis hol egy, hol másik háznál ólak, istállók tűzveszélyes helyen építtetnek. Tüzkármentesítő társulatokhoz a lakosságnak előítéletek folytán bizalma nincsen. Tűzoltó eszközeink egy vízipuska, lajt, horogfák, mely eszközök a legutóbbi tűzveszély gátlásánál igen sikeresen használtattak. Folyó 1860. évben új építkezés nem történt. A házak összes száma Belbogyiszlón 430, Külbogyiszlón 150, ezek közül 125—130 lak[h]ató. Új telepítvény nincsen. V. Katonai beszállásolás s kaszárnya, valamint ezekre fordított kiadás nincs. VI. Községi épületek Bel- s Külbogyiszlón jó állapotban vannak, évenkint ezekre 70—200 Ft-ig szokott fordíttatni, összes becsáruk 4095 Ft. VII. A két rég épült elemi iskola helyzete jó, a beléjök járó gyermekek száma, fiúk s leányok összesen 215, kik folytonosan járnak. Iskolai alapítványok nincsenek. Tanítók: Dobos János és Tóth Lajos, amaz 318, ez 300 osztrák értékű Ft évi fizetéssel. VIII. Vízvezetésnek Magyarország legsikerültebb átmetszése a Bogyiszlói-ásás vehető, mely 1852. évben ásatván, jelenleg 120 öl szélességben, 6 öl mélyen a Dunavíztömeg legnagyobb részit nagy eséssel bocsátja le. Amily előnyei vannak e vízvezetésnek az ország-hajózásra s kereskedésire, éppen oly kárára van a bogyiszlaiaknak, kiket földeiktől elzárt, s gyakori árvizeknek kitesz. Közkútaink Bogyiszlón a község házánál 1, Külbogyiszlón alkalmas itatóhelyeken felállítvák és a száraz esztendőkben a jószágtartó gazdák által igenis igénybe vétetnek. A mutatkozó szükség szerint az új kutak a község vagy gazdaság pénztárából állíttatnak, amint azok egyik vagy másik pénztárt inkább illetik. IX. Járda sem Bel-, sem Külbogyiszlón nincsen. X. Kóroda úgyszinte, szegényápolda mindeddig nem létesíttethetett. XI. Ösztöndíj alapítványok, mikhez a község ajánlási joggal bírna, nincsenek. XII. Úgyszinte dologházi s gabonaházi alapítványai sincsenek. XIII. A község mint egyházi pártfogó által kezelhetett templom alapítványok, nincsenek. Egyházi számadások az esperes által megvizsgáltatván, rendén találtattak. Adósság 306 pengöforint. 61
