Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

BEVEZETÉS

BEVEZETÉS Pest-Solt megye 1860. évi település-statisztikai

1 leírása, úgy tűnik, unikumnak számít mind a „prestatisztika" történetében, mind a Magyar Tudományos Akadémia abszolutizmus kori vállalkozásai között, mind pedig — kutatva e statisztikai felmérésnek a nyomát, iratanyagát az ország archívumaiban —• a megyei levéltárakban őrzött iratanyagot tekintve. A felmérést ugyanis — s ezt meglehetős biztonsággal állíthatjuk — csak Pest-Solt megyében végezték el, mint ez az alább leírtakból kiderül. Az osztrák kormánytól független önálló magyar statisztika megteremtésére — kihasználva a kedvezőbb irányt vett politikai helyzetet — 1860-ban tett kísérletet a Magyar Tudományos Akadémia. Az MTA Philos, Törvény és Történettudományi (Filozófiai, Jog- és Történettudományi) Osztálya 1860. május 7-én tartott ülésén Csengery Antal rendes tag javaslatára létrehozta a statisztikai bizottságot.

2 Toldy Ferenc, az akadémia titoknoka („főtitkára") úgy indokolta ennek szükségességét, hogy „...az Akadémia ne csak hazánk múltjával, hanem jelen viszonyainak nyomozására is terjessze ki munkásságát, s oly központ is alakuljon az intézetben, melybe hazánk népességi, ipar és gazdasági míveltségi viszonyait, pénzügyi s egyéb intézeteit, egyesületeit stb. illető adatok is egybefolyjanak., rendeztessenek, s kellő bírálat után külön füzetekben kibocsáttassanak. ... a hazai statistica egybeállítását oly kevéssé végezheti idegen kéz, mint hazai történelmünk megírását. A számokkal még könnyübb visszaélni, mint az adatokkal ... s állandó bizottságai mellé egy statistical bizottságot is állítson, mely a hazai viszonyokra adatokat részint az Akadémia tagjai által, részint a hazában szerte lakó szakértők által gyűjtene, az egyházi és világi hatóságok s a hazai egyesületek és intézetek közreműködését is fölkérve e célra..." A javaslatot „közhelyesléssel" fogadták el.

3 Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Toldy Ferenc a Statistikai Közlemények 1861. évi első kötetét bevezető mondataiban is: „Egyik fontos ága a honismeretnek a jelennek statistical viszonyai kitisztázása: a népességi s ezzel összefüggő biostaticai, az ipar és kereskedelmi, a gazdasági és pénzügyi, a közoktatási és műveltségi viszonyok kikutatása és tudományos előadása..." 4 Az idézetekben — témánkhoz kapcsolódóan — két fontos mozzanatra figyelhetünk fel: az akadémia az osztrák kormányzattól független statisztikai „intézményt" kíván megszervezni, mely úgy szolgálja az ország érdekét és a tudományt, hogy az osztrák államapparátust megkerülve, közvetlenül a magyar közigazgatási (a megyei hatóságoktól lefelé) és egyházi szerveket, civil szerveződéseket és egyes szakembereket keres meg statisztikai adatgyűjtés céljából, hogy valós képet kapjon az országról. 1 Itt jegyezzük meg, hogy a kiadvány lektorának javaslatára megváltoztattuk a kötet címét, melyben eredetileg a „községstatisztikai" kifejezést használtuk, ami jobban megfelel a korabeli terminus technikusnak, de a mai olvasót talán félretájékoztatta volna. Köszönettel tartozunk Ö. Kovács Józsefnek gondos lektori munkájáért. 2 MTA Kézirattára K 1419; StKözl 1861,I/IL; PÉTER 25—26. Itt köszönjük meg Mázi Bélának, az MTA Kézirattára vezetőjének rendkívül odaadó segítségét. 3 MTA Kézirattára K 1419, 140/1860. 4 StKözl 1861, I/I—

II. (Az idézetben megtartottuk az eredeti kiemelést.) A bizottság elnöke 1860 májusában Korizmics László, titkára Csengery Antal volt (MTA Kézirattára K 1419 391/1860.), a Statistikai Közlemények I. kötetében felsorolt bizottsági tagok a következők voltak: Dessewffy Emil elnök, Korizmics László alelnök, Csengery Antal, Galgóczy Károly, Hunfalvy János tollvivő és szerkesztő, Kautz Gyula, Kőnek Sándor, Lónyay Menyhért és Weninger Vince. (Fényes Eleket az akadémia 1858-ban rendes tagjává választotta, de mivel nem tartott székfoglalót, törölte tagjai közül, s nyilván emiatt e bizottság tagja sem lehetett.) 5