Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 35. Szentbenedek község

Folyó Darab Tárgy Becsérték ausztriai értékben szám Tárgy Ft kr 70. 1 Telek- és betáblázási utasítás — 20 71. 1 Polgári törvénykönyv — 30 72. 1 Büntető törvénykönyv — 30 73. 5 Magyarország statisztikai leírása 1 — 74. 1 Pest-Solt megyei stationális tabella — 20 75. 1 Olfából — 2 76. 1 Fejsze — 20 77. 1 Balta — 10 Főösszeg: 11 273 93 A községi vagyon jövedelmezőbbé tételére a község minden módokat kiaknázott. Régebben saját gazdaságot folytatott, de ez célba nem vezetvén, újabb időben földjeit haszonbérbe adta, hanem a jövedelem nem állott arányban a földben heverő pénz mennyiségével, úgyhogy a község földjei megértek összesen mintegy 8500 forintot, s érte évenkint bejövő haszonbér alig volt 200 forint. Ezen már folyó évben akképp segített, hogy földjeit — nem mint eddig 40—50 holdakban — apróbb, jelesen 1—2 hold részletekben adta ki haszonbérbe, s valóban, a jövedelem több helyen megkétszereztetett, sőt háromszoroztatott. így például e község mintegy 40 kishold kaszálóját ezelőtt több évekkel a helybeli gazdaság vette ki bizonytalan időre haszonbérbe, 56 forintért évenként. Jelen évben a gazdasággali szerződés felmondatván, ezen kaszálónak csak anyaszéna terméséből a község már 194 forintot vételezett be, márpedig tapasztalás szerint a sarjú megadja felét az anyaszéna termés jövedelmének, itt tehát a községi jövedelem eddig megháromszoroztatott, a sarjú eladásakor pedig valószínűleg ötszöröztetni fog. A község földjei jövedelmezőbbé tételére ezért ezúttal módot nem ajánlhatunk, ha van még mit jövedelmezőbbé, gyümölcsözőbbé lehetne tenni a községnek, ez a község tőkepénze. Nem sok, az igaz, mindössze 650 forint a tőke, s jövedelme évenkint csak 39 forint, de az ily községi pénzeket a községben, melynek lakosai a hasznot különben is egyenlőn élvezik, a legtisztább lelkiismerettel is ki lehetne 10%-ra kölcsönözni, akkor, amidőn nyilvános bankárok is 15, sőt több száztóli kamatot vesznek. XXXVI. A község régibb és újabb számadásai folyó évben általába tisztába hozattak, mint ez a több ízben tett jelentésekből kiderül, csupán bizonyos Sebestény Illés, a községi gazdaság peres pénztára 1851—1854 évig volt kezelője azon az okon, mivel állítása szerint számadási okmányai elvesztek, nem adta be mind e mai napig számadását. Ez szinte bejelentetett, de számadásrai szorítása — mit önhatalmúlag az elöljáróság már többször megkísértett — Sebestény Illésnek még eddig felsőbb helyről nem sürgettetik. A községi számadások elkészítése s beadása után azok vizsgálata és tisztába hozatalában kétségkívül itt és másutt a nagytekintetű megyehatósági számvevőség sürgetőleg segédkezett. S ha sok helyt a visszaélések miatt nem maradt is el az illetők rendreutasítása, többször elmarasztalása, de mindenesetre egyik fötényező volt a községi számadások rendbe hozatalában, s annak köszönhető, hogy a nép azon hitben, miszerint a községi számadások részrehaj latlan vizsgálat alájönnek, a tett és teendő községi pótadó kivetésé291