Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)
TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 35. Szentbenedek község
ben és beszedésében megnyugszik, s az elöljárók lelkiismeretében nem kételkedik. Tudván azt, hogy befizetett pénzének legutolsó fillérjéről is illető számadó a legszigorúbb számadást tenni köteleztetik. XXXVII. Községi elöljárók a következők: bíró Samu Mihály, fizetése 50 Ft; adószedő Horváth József, 84 Ft; gazda Szabó János, ki a gazdaság javain kívül az úrbéri örökváltságot is kezeli, fizetése 50 Ft; jegyző Gera József, fizetése 280 Ft és 28 hold föld használata; esküdt Pacskó József, Pintér György, Tóth András, Bicskei Sándor, Vidók István fizetés nélkül. Kisbírák: Vidók József, András János, Nyaka János, fejenként 26 Ft. Ezenkívül a legutóbbi időben alakított választmányi gyűlés tagjai a következők: elnök Molnár János plébános, választmányi tag Máté Ferenc, Felnagy Sándor, Szakáll József, Vargyas József, P. Szabó József, Kun Mihály, Bicskei Béni, Miskolczi Pál, Sebestény József, Barabás József, fizetés nélkül. A határszabályozás és tagosítás keresztülvitele végett felsöbbi rendelet folytán alakult ideiglenes határrendezési bizalmi gyűlés tagjai a következők: elnök Molnár János plébános, bizalmi tag Lamm Mihály, Máté Ferenc, Felnagy Sándor, Szakáll József, Szabó József, Posztobányi Márton, öreg Bicskei József, Szabó Péter, Molnár József, Bicskei Béni, Mikó Mihály, Nagy József fizetés nélkül. Ami már a községi elöljárók teendőjét illeti, különösen a bíróé, a felsöbbi rendeletek s községi választmányi ülési határozatok lelkiismeretes végrehajtásában összpontosul. A községi adószedő ügyel fel a község vagyonára s kezeli a község minden ingó és ingatlan javait a felsöbbi határok között, egyszersmind a bírót távolléte esetén helyettesíti. A községi gazda kizárólag a gazdaság vagyona felett őrködik, szoros értelemben véve nem is elöljáró, s ide soroztatása csak azon okból történik, mivel egyszersmind az úrbéri örökváltság kezelésével van megbízva. Az esküdtek a bírónak végrehajtás alkalmával segédkeznek, s azzal együtt kisebbszerü panasza felett egyik vagy másik közlakosnak határoznak. A jegyző teendője a felsöbbi k[egyes?] rendeletek lelkiismeretes átolvasása s minden tetteiben ezt egyedüli zsinórmértékül vévén, gondolkozni az elöljárók nevében, cselekedni az összes község érdekében. A választmányi gyűlés körülvonalazott teendőit, hogy mennyiben teljesíti: nagyobb városokban, hol az értelmiség több s ismert hivatásukat a választmányi tagok betölteni képesek, a választmányi gyűlés kétségkívül megfelel minden tekintetben rendeltetési céljának. Itt és ehhez hasonló helyeken — ha azt nem említjük, hogy néha a legüdvösebb tán némi áldozattal járó elveket is, ha csak felsőbb helyről nem parancsoltatnak — elvetik, tevékenységüknek a választmányi tagok a felsöbbi rendeletek és választmányi gyűlési végzések gyorsabb közzétételében adják némi jeleit. Az az egy jó következménye a választmányi gyűléseknek s az ezt megalkotott rendeletnek mégis megvan, hogy többnek lévén befolyása a nép közül a községi ügyekbe, s tudomása a községházánál történt dolgokról, annál kevesebben hiszik a hivatali visszaéléseket. Szóval ezen intézet eredményét a népnek az elöljárók és hivatalnokok iránti bizalma növekedésében még az ily kis községekben is bátor s jólélekkel mutathatja fel. Árvabizottmányi tagok és járási közőrök névsora s fizetését a tekintetes járási cs. kir. főnökség székhelye, Kalocsa fogja kimutatni. Egyébiránt az árvabizottmánynál folyó évben 108 Ft 40 kr, a közőröknél 79 Ft 92 kr-ral járul e község a költségek fedezéséhez. Megemlíttetik (minek különben egy ponttal előbb lett volna helye), miként a határrendezési ideiglenes bizalmi gyűlés békebírói szerepet visz az egyes lakosok között a határszabályozás alkalmával felmerült s merülhető peres ügyekben, egyszersmind az illető működő mérnököt a határfelmérést, különösen a földek tagosítása és újonnan való kiosztása 292
