Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 28. Ordas község

Adós pedig a község az 1840/41. évben 18 000 pengőforinton vett Rudnyánszky Zsigmond féle birtokára lefizetésére kölcsönkért összegből 7 024 Ft 50 kr A báró Rudnyánszky János féle örökvétel árából még fizetetlen 8 975 Ft — Öszvesen: 15 999 Ft 50 kr Tehát a fentebbi 37 661 Ft 40 kr-ból levonván az azt terhelő adósságot 15 999 Ft 50kr-t marad aktívája e községnek 21 661 Ft 90 kr A községi ingatlanok csak haszonbérlés útján kezeltethetvén, abból több haszon már elő nem állítható, hanem ha a lakosok által tett tetemes foglalások visszavétetnének, vagy pedig miután az némely helyen a tett beruházások miatt lehetetlen, becsár vagy árverés útján nekik átengedtetnének, a községi pénztár nem megvetendő tőkének jutna birtokába. Mivel pedig a közlegelőnek ily módoni foglalásuk általi fogyasztása csak a határrendezés alkalmával szűnhetik meg, ez idő szerint úgy a visszafoglalás, mint becsár vagy eladás általi hasznosíthatás e község részéről a kegyes kívánatok közé tartozik. XXXVI. A községi számadások 1860. évig a községi pénztárt illetőleg elkészítve, megvizsgálva s a számadások felmentve vágynak. Szerzőpénztárt illetőleg 1860. évig elkészítve, az elöljáró választmány s a lakosság nagy része előtt felolvasva, általuk megvizsgálva s a számadók felmentve vágynak. Ezen pénztár különben is nem az egész, hanem csak a földet bíró lakosokat érdekelvén, ezen pénztárróli számadások megvizsgálása is csak magukat a lakosokat illeti. XXXVII. Községi elöljárók névsora: Szabó János bíró fizetése készpénz 20 Ft 16 kr, Nagy Pál pénztárnok 6 Ft, Nagy József egyszersmind szerzőpénztárnok 6 Ft. Tóth Mátyás, Joború Péter, Seres Zsigmond esküdtek. Választmányi tagok: Varga Péter, Balogh Sándor, öreg Jóború Péter, Jóború István, Szabó József, Szabó Péter, öreg Somodi János, Poka János, Balázs Imre, Takács István, Tóth Benjámin, Lukácsi Péter, N. Áts Benjámin, N. Bakó István — fizetésük semmi. Községi őr Kőgyesi Imre, fizetése 56 Ft 20 kr. Községi szolgák: Baranya Gergely fizetése 21 Ft 20 kr, Németh Gábor fizetése 21 Ft. Jegyző: Várady Lajos, évi fizetése deputatumokban és készpénzben 320 Ft, szántóföldje semmi. XXXVIII. Lelkész Farkas Sámuel úr, évi fizetése szántóföld 8 hold, ezen kívül készpénz és deputatumokba 546 Ft. Egyházközség csak egy van, református. XXXIX. Régi romok, história nevezetességek nincsenek, népmonda a község régiségeiről a következő. Hogy a község mikor származott e vidékre, azt sem szóhagyomány, annyival kevésbé okiratilag

182 bebizonyítani nem lehet, de hogy a szomszéd Dunapatajjal ugyanazon egy származású, azt mind beszédmódjuk, mind ruházatjuk, mind szokásuk, gazdálkodási módozat s különösen arcvonásaik hasonlatossága igazolja. Hogy pedig 1236-ban, IV. Béla idejében, vagyis a tatárjáráskor

183 e község őseiéi e tájon megtelepedve voltak, igazolja azon szóhagyomány, hogy e téren, hol még sem a Duna kiöntései, töltések, sem annak folyása szabályozva nem volt, roppant mocsáros hely, Első okleveles említése 1239-ben történik. CSÁNKIIII/340. 1236-ban a mongolok Magna Hungáriát (Baskíriát) és Magna Bulgáriát pusztították el, míg a magyarországi tatárjárás 1241/42-ben volt. 241