Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)
TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 23. Kiskőrös mezőváros
23. KISKŐRÖS mezőváros [Kiskőrösi járás] Mezőváros, illetőleg községi élet egyes mozzanatai s nevezetesebb eseményeinek a történt hatósági intézkedések figyelembe vételével rövid vázlatbani leírása felsőbbi utasítás szerint tűzetvén ki 1 Mielőtt az alább jegyzett 39 pontokban foglalt részletek taglalása s leírása eszközöltetnék, célszerűnek találtatott Kiskőrös mezővárosi első szállítmányú [!] lakosokkal, néhai Wattay János és Wattay István földesurak által 1718. évi május 19-én kötött első szállítmányi szerződésnek másolatát ide szóról szóra bemutatni, amint következik: „Mi alább subscribált Wattay János és Wattay István adjuk tudtára mindeneknek, akiknek illik, hogy megtekintve nemes Solt vármegyében kiskőrösi örökös pusztánkra szállott jobbágyságnak állapotját, szegény voltokat, minthogy régtől fogvást az időnek mostoha volta miatt azon puszta mindez ideig meg nem szállíttatott, hanem mostanság engedelmünkböl bizonyos parasztság szállott reá, azért hogy inkább-inkább gyarapodások naponkint lehessen, egyeztenek meg velünk ily formában, hogy három esztendeig szokás szerint szabadság földesuraknak leendő jövedelmecskéje iránt engedtetett meg nékiek általunk, mindazonáltal azon szabadság három esztendeje alatt egy esztendőben tartoznak a kiskőrösi erdőért 20 rhénus váltó forintokat adni, és konyhára általunk szükségre valót. Eltelvén pedig az három esztendő szabadság ideje, annuatim 157 fizessenek százötven rhénus forintokat, úgy két veres karmazsin bőröket, amelyek[ből] is négy pár csizmák kitelhessenek, mindazonáltal azon dologhoz hozzájárulván, hogy Halasi Texes János uramnak a kiskőrösi mezőért általok leteendő pénznek summája ki nem telik, defalcatis defalcandis, 158 addig minékünk adót ne adjanak, eltelvén pedig azon pénznek summája, minden Szent György napján tartozzanak megadni a specificált summát, azért nékiek engedünk más minket illető korcsmát, mészárszéket, malombeli vámot, és a serfőző házat csinálhassák [a] falu számára, és gabonabeli kilencedet is nekik engedvén mindaddig, míg földesúri dispositiónknak fog tetszeni, az erdőt is magok szükségére minek okáért élhessék ugyan szabadon, de másnak akárkinek sem épületre, sem pedig tűzre való fát száz forint büntetés alatt senki közülök ne merészeljen eladni, sőt inkább az erdőre oly vigyázassál legyenek, hogy akármelyik közülök tapasztaland valakit, aki az erdőt rontaná, tartozik azonnal minékünk avagy emberünknek hírt adni, és ha jövendőben szabadságoknak ideje eltelne, valamelyik közülök újabb szabadság kérésének okáért másuvá transzferálna magát, maga épületeit el akarná majd adni, minékünk mint örökös földesuraknak tartozzanak praevie 159 hírt adni, úgyhogy el ne adhassák semminemű épületöket mindaddig, míglen hírünkre nem adatik azon dolog. A szabadságnak ideje pedig kezdődik a dato praesentium 160 három esztendeig, mely szabadságban és kiadott contractusunknak tenorában 161 is sem mi, sem pedig maradékaink nem háborgatják, melynek nagyobb bizonyságára ezen levelünket ke1472/1860. szám alatt felterjesztve. Évente. Levonván a levonandót. Előbb. A jelen dátumtól. Szerződésünk foglalata. 196
